A Fidesz szerint nem indokolt hazánk leminősítése

Mi vár ránk, ha beüt az államcsőd?

Nem a forint gyengülése az igazi probléma, hanem az, hogy az államkötvények kamata a korábbi 6-ról 9,4 százalékra ugrott – mondta az ATV-nek Pogátsa Zoltán közgazdász. Ilyen piaci kamat mellett ugyanis képtelenség refinanszírozni a lejáró hiteleket, ezért az IMF-től kell majd pénzt kérnünk. Ez pedig azt jelenti, hogy vége a szuverén gazdaságpolitikának – magyarázta Pogátsa, és hozzátette: tulajdonképpen államcsődről van szó, hiszen az állam csak azért lesz képes fizetni a hitelezőknek, mert az IMF kisegíti. A közgazdász szerint Matolcsy György menesztése azért nem változtatna a helyzeten, mert eddig sem ő hozta a stratégiai döntéseket, ő csupán végrehajtotta a miniszterelnök és annak tanácsadói által kijelölt feladatokat.

Hasonlóképpen vélekedik Róna Péter közgazdász is, aki korábban portálunknak úgy fogalmazott: az IMF nem menti meg Magyarországot a leminősítéstől, és ha ez bekövetkezik, akkor az biztos államcsődöt jelent, vagyis Magyarország finanszírozhatatlanná válik. Mint mondta, a bóvli kategóriába való leminősítés esetén a befektetők többségének, tehát a biztosító vállalatoknak, a nyugdíj- és a különböző befektetési alapoknak nem lesz joguk magyar államkötvényt vásárolni vagy birtokolni. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között, vagyis a bóvli kategóriában a 3-4 százalékos rizikó felárral megemelkedett 11-12%-os hozamot nem lehet kitermelni, vagyis további hiteleket kell felvenni azért, hogy a kamatot fizessük. Ez a folyamat egy spirálhoz vezet, aminek a végén privatizáció következhet, illetve az, hogy az Unió beleszólhat az ország irányításába.

A közgazdász szerint Görögország és Olaszország után Magyarország vezetését is „saját emberére” bízhatja az Európai Unió. Szerinte egy éven belül Andor László lehet Magyarország miniszterelnöke, hiszen látszik, hogy az unió az államszövetség perifériáján elhelyezkedő országaiba kihelyezi az általa ismert és megbízható embereket.
 

Mit jelent az államcsőd?

Államcsőd akkor következik be, ha egy adott ország nem képes visszafizetni hiteleit a megadott határidőre. Teljes vagy részleges fizetésképtelenség esetén az adott ország hitelezői kénytelenek veszteséget elkönyvelni. Ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a teljes összegről le kell mondaniuk. Az állampapír-tulajdonosokkal folytatott tárgyalásokon is lehet rendezni az adósság kérdését – ezt történt 1981-ben Lengyelországban, valamint a közelmúltban Görögország esetében is. A görög állampapírokat birtokló bankok vállalták, hogy a náluk lévő adósság 50 százalékát elengedik. Ez az államcsőd rendezett formája.

A történelemben ismert első államcsőd szintén a görögökhöz köthető, pontosabban az ókori Hellászhoz. Történészek szerint időszámításunk előtt 377-ben tizenegy görög városállam vált fizetésképtelenné, de a XVI–XVII. században is gyakran találkozhattunk különböző államcsődökkel. Az új évezredben kétségkívül Argentína államcsődje volt az egyik legjelentősebb, de emlékezetes volt Izland 2008-as bedőlése is, vagy éppen Oroszország tíz évvel korábbi fizetésképtelensége.

Akkor alakulhat ki államcsőd, ha a pénzpiacok az adott államot túlságosan kockázatosnak érzik, ezért állampapírjait csak nagyon magas kamattal tudja a piacon értékesíteni (a bóvli kategória rizikófelára 3-4 százalék). A magas kamat miatt az országnak nem éri meg hitelt felvenni, mert nem tudja visszafizetni az adósságot.

Mivel kifelé sem tud fizetni a csődbe került állam, minden bizonnyal befelé sem fog tudni, vagy legalábbis nem annyit, és nem akkor, amennyit elvárnak a közszférában dolgozók. Oroszországban a rendőrök és a köztisztviselők a fizetésképtelenség helyreállásáig gyakorlatilag nem kaptak fizetést. Gyakori, hogy az adósságproblémákkal küszködő állam kiterjedt, már-már túlburjánzott közigazgatással és közszférával rendelkezik, mint ezt Görögország esetében is láthatjuk – ennek fenntartása erősen hozzá is járul az adott ország eladósodásához. A kiterjedt közszféra fizetésének elmaradása hamar átgyűrűzik a gazdaság egyéb szegmenseire, de a közszolgáltatások minőségének romlása (pl. tömegközlekedés) is hátrányosan érinti a lakosságot.
Argentínában pénznyomtatással igyekeztek finanszírozni a közszolgáltatásban foglalkoztatottak fizetési igényeit, ami természetesen az inflációra gyakorolt jelentős nyomást.
 

Fidesz: nincs alapja a Moody's leminősítésének

Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője pénteken, más témában tartott budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva ezt az állítását alátámasztva hangsúlyozta: „Magyarországon a hiány 3 százalék, a fizetési mérleg pozitív, az államadósságunkat jelentősen csökkentettük”. A szóvivő szerint az ország kizárólag a magas devizakitettség területén mondható gyengének, ám a kormány egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy a külföldi pénznemben eladósodottakat kimentsék a „devizacsapdából”, és ebben már a bankszövetség is segédkezik. 

Selmeczi szerint „most már mindenki látja (...), hogy Európát pénzügyi támadás éri” és ez alól Magyarország sem tudja kivonni magát. A hitelminősítők gyakorlatát a közelmúltban Brüsszel és a lengyel jegybank is kritizálta, a francia pénzügyi felügyelet elnöke pedig azt mondta, a „pénzpiacok diktatúrát gyakorolnak a demokráciák felett, amit az emberek már nem sokáig fognak tűrni” – fűzte hozzá. A kormánypárti politikus kiemelte: minden igyekezetükkel azon vannak, hogy a gazdasági válságból fakadó terheket „szétosszák”, vagyis azokból ne csak a családok és a háztartások, hanem a bankok és a multinacionális vállalatok is vállaljanak részt. A háztartások megvédésére szolgáló lépések közé sorolta a bankadót és a különadókat, valamint a gyermekek után járó adókedvezményt, a gyes és a gyed visszaállítását, illetve a nők negyvenéves munkaviszony utáni nyugdíját.

„Tudjuk, érezzük, hogy mi a feladatunk, és ezt nagyon nagy hittel és meggyőződéssel tesszük is, de a pénzpiacokon komoly kritikával fogadják ezeket az intézkedéseket” – fogalmazott a szóvivő, hozzátéve: „mi azt szeretnénk tenni, ami a magyar embereknek jó, nem pedig azt, ami a bankoknak, illetve a bankároknak jó”.
 

Az MSZP Orbán, az LMP Matolcsy távozását követeli

Mesterházy Attila az MSZP nevében arra szólította fel Lázár Jánost, hogy a „Fidesz-frakció konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal válasszon új miniszterelnököt és új kormányt”. Az ellenzéki pártelnök-frakcióvezető pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy a Moody's Investors Service megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást. A hitelminősítő csütörtök éjjel Londonban közölte, hogy az eddigi „Baa3”-ról egy fokozattal „Ba1”-re rontotta a magyar kormánykötvény-osztályzatot, és az új besorolásra is további leminősítés lehetőségére utaló, negatív kilátást hagyott érvényben.

Mesterházy Attila azt kérte, hogy a Fidesz-frakció olyan új kormányfőt válasszon, aki „kellően hiteles” ahhoz, hogy megoldja a problémákat. Hangsúlyozta, hogy a kétharmados kormánypárti parlamenti többség bír kellő támogatással egy ilyen személyi változtatáshoz, valamint ahhoz is, hogy a kormány egy olyan programot hajtson végre, amelyik kivezeti az országot „ebből a zsákutcából”.

Az LMP Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azonnali menesztését követeli és már hétvégére válságtanácskozás összehívását sürgeti a Moody's hitelminősítő döntése nyomán.
Scheiring Gábor LMP-s országgyűlési képviselő sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Orbán–Matolcsy-duó a falnak vezette az országot. A válság rendkívül súlyos, ezért azonnali lépésekre van szükség, már a hétvégén össze kell hívni egy válságtanácskozást a munkavállalói érdekképviseletek, a munkáltatók és a parlamenti pártok részvételével – mondta. Kijelentette: Matolcsy Györgynek azonnali hatállyal mennie kell, egy olyan miniszternek sincs helye a gazdaság irányításában, akinek a szavait senki nem hiszi el.

P. Horváth Csaba

• Cimkék:
leminősítés IMF államcsőd Róna Péter Matolcsy György Andor László Moody''s

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére