Széles körben hiányoznak az alapvető vallási ismeretek

Kötelező hitoktatás: minőségi lelki élet?

– Hogyan strukturálhatja át a kötelező hitoktatás az eddig működő hitoktatási rendszert?

– Épp a gondolat felbukkanásának pillanatában vagyunk, így semmi konkrétumot nem tudunk. Például azt sem, hogy milyen formában vetné föl az oktatási kormányzat ezt a lehetőséget. Mivel nem ismerjük a lehetséges javaslatot, nem lehet egyelőre tudni, hogy milyen változásokat jelenthet ez a jelenlegi hitoktatás struktúrájában. Ennek ellenére helyesnek tartom, hogy az egyházak időben igyekeznek felkészülni egy lehetséges nagy feladatra. Új helyzet lenne ez, vadonatúj. Nem kellene ezt riogatásnak kísérnie, inkább minden szereplőnek örülnie kellene az eddig ismeretlen lehetőségnek, és kölcsönös tisztelettel, a megismerés szándékával, jóindulattal, várakozással közeledni egymáshoz. Véleményem szerint a pozitív hozzáállás meglepően jóízű gyümölcsöket teremne.

– Gyökeres változást jelent, ha a hitoktatás tömeges szinten jelenhet meg az állami iskolákban. Van-e elegendő szakmailag felkészült hitoktató, hogy ellássák ezt a feladatot? A tankönyvek és az egyéb segédanyagok megfelelőek-e az új helyzetre? Vagy esetleg szükség van új projektek kidolgozására is?

– A történelmi egyházak ma ott tartanak a tankönyvek és segédanyagok terén, hogy a jelenlegi szükségletet el tudják látni. Hogy ez milyen nagy szó, azt csak azok tudják igazán, akik közelről ismerik a helyzetet. A diktatúra 40 éve alatt egy-egy összevont hittankönyvet tudtunk kiadni, amiből különböző korú gyerekek tanulhattak. Hitoktatóképzés egyáltalán nem volt, tehát pedagógiai értelemben minden a nulláról indult 1989-90-ben. Nemcsak könyvek nem voltak, olyan szakemberek sem, akik a tanterveket, könyveket, segédanyagokat szakszerűen elkészíthették volna.

A kötelező hittan legalább ugyanekkora lépést, sőt ugrást jelentene. Természetesen új projektekre, tantervekre, könyvekre lenne szükség. Hatalmas felkészülést igényelne ez a változás, és pozitív hozadéka lenne, hatalmas pezsdülést, újulást jelentene. Nagy nyüzsgés indulna. Én szívesen részese lennék…

Ami a hitoktatókat illeti: mi több hittantanárt, hitoktatót képeztünk, mint amennyi valóban szolgálatban áll pillanatnyilag, de a kötelező hitoktatás bevezetéskor ez a létszám sem lenne elég. Ökumenikus szinten már tárgyaltunk is arról, hogy összehangolt képzési stratégiára lenne szükség, hogy el tudjuk látni hittanárokkal az iskolákat. Izgalmas és szép kihívás lenne, ami kötelezne bennünket az egészséges együttműködésre.

– Módszertanilag felkészültek-e a pedagógusok arra, hogy a hittanoktatás ne csak egy tantárgy legyen, hanem – ahogy Bodó Sára, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem docense megfogalmazza – a létre bátorítás eszköze?

– Szívemből szól Bodó Sára megfogalmazása. Igen, a hitoktatás jelent ismeretátadást, de ugyanakkor hatalmas belső erőt, tartást tud nyújtani a keresztény hit. Az a legelső üzenete, hogy Isten szeret engem. Értékes, szerethető ember vagyok. Isten teremtett engem, méltóságom van, amit nem tud elvenni tőlem semmiféle sorsfordulat vagy nehéz helyzet. Hogy senkihez sem hasonlítható, egyedi „példányként” jöttem ki Isten kezéből, tehát küldetésem van, saját utam, feladataim, életemnek értelme van. Nem véletlenül és nem hiába élek. Kincs és érték az életem. És ugyanígy a másik ember is, aki sohasem lehet eszköz céljaim eléréséhez, vagy tárgy, amit használok, megunok és eldobok. Hogy nincsenek végképp elrontott helyzetek, a legnagyobb bukásból is föl lehet állni. Nem sorolom tovább. A keresztény hitnek olyan életpárti, emberpárti alapüzenete van, ami hatalmas belső erőt jelent mindazoknak, akik komolyan veszik. Ebből ha bármennyit sikerülne átadni minél több fiatalnak, annak mindenki nyertese lenne.

– A kötelező hitoktatás bevezetésével olyan gyermekek és családok sokaságával is kapcsolatba kerülhetnek a hitoktatók, akik eddig nem gyakorolták rendszeresen a hitüket. Van-e valamilyen koncepciója az egyháznak a háttérmunkára, a családokban végzett lelkigondozói-, missziói munkára?

– A magyar társadalomban és Európában is létezik egyfajta spirituális érdeklődés. Mondhatni éhség. A sokszor hideg, célratörő, anyagias magatartás mellett nagyon sok ember érzi, hogy a lelkének is vannak igényei, és ezek nélkül nemigen lehet teljes életet élni. Ehhez az igényhez az én megítélésem szerint nem társulnak ismeretek. Széles körben hiányoznak az alapvető, megbízható vallási ismeretek, és ez az oka annak, hogy sokan kerülnek kétes értékű hitek és emberek vonzáskörébe. Könnyen válnak áldozataivá ennek a folyamatnak. A kötelező hitoktatás egyik nagy haszna lehetne, hogy megbízható ismereteket adna és egyúttal kaput nyitna sokak számára minőségi lelki élethez, lelki közösséghez, lelki értékek megismeréséhez. És bizalmat támaszthatna az emberekben, hogy lelki problémáikkal vagy kérdéseikkel olyan szakemberekhez és közösségekhez forduljanak, akik valóban tudnak segíteni és akik megbízható értékeket közvetítenek..

– Ön szerint hosszú távon milyen hatásai várhatók a kötelező hitoktatás bevezetésének egyházi és össztársadalmi viszonylatban?

– Az egyházaknak hosszú távon hatalmas nyereség volna, ha folyamatosan szembesülnének a kihívással: hitük tartalmát nemcsak a bennfenteseknek kell elmondaniuk, hanem mindig új, kívülálló embereknek is. Ez frissen tartana minket, mondhatni örökös edzésben. Meggyőződésem szerint a keresztény hit minden korban és mindenki számára lehet aktuális, vonzó, sőt megtartó erő. De egyáltalán nem könnyű olyan formában elmondani és megélni, hogy ezt a benne rejlő tartalmat megértsék és megérezzék az emberek. Ebben segítene, ha mindig naprakészen kellene megfogalmaznunk hitünk lényegét.

Ami az össztársadalmi vonatkozást illeti: hosszú távon erősítő hatása lenne a hittannak. Lelki erőt, reményt adna azoknak, akik tartósan részesülnek hitoktatásban. Jelentene egyfajta erkölcsi tartást is, amire nagy szüksége van a magyar társadalomnak. Erősítené az együttélést, egymás megbecsülését, elfogadását, higgadt, toleráns magatartást. Igen jó hatása lehetne, ha bele merne vágni a magyar társadalom, ha az egyházak képesek lennének ezt a nagy feladatot minőségi módon ellátni.

Miklya Luzsányi Mónika

• Cimkék:
hitoktatás erkölcs lélek társadalom

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére