Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-03-31 12:56:00

Jogerős ítélet ellenére alkudozik a minisztérium

Jutalmuk töredékét ajánlotta az állam a siket sportolóknak

Továbbra sem fizeti ki az állam a 400 millió forint jutalmat a 2009-es tajvani siketlimpián érmet szerzett 23 magyar sportolónak. A sportolók jogerősen pert nyertek.

Az olimpiai eredményességi jutalom harminc százalékát, a 2009 novembere óta összegyűlt késedelmi kamatot, egymillió forint bánatpénzt, valamint 10 százalékot kitevő ügyvédi költséget ajánlott fel a siketlimpikonok részére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A minisztérium annak ellenére tett ajánlatot, hogy az ügyben jogerős ítélet született a sportolók javára.

Az olimpikonok még 2010 áprilisában fordultak az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) hátrányos megkülönböztetésük miatt, mivel velük ellentétben a nyári és téli paralimpia sportolói is megkapták jutalmukat. Az EBH akkor úgy döntött, hogy az olimpikonok egyenlő bánásmódhoz való joga egyértelműen sérült, valamint határozatban kötelezte az Önkormányzati Minisztériumot a jutalmak kifizetésére. A határozat ellenére a kifizetés nem történt meg, a minisztérium keresetet nyújtott be a Fővárosi Bírósághoz a hatóság határozatának felülvizsgálatára vonatkozóan a hivatalváltás utolsó napján. Az akkor még Önkormányzati Minisztérium indoklásában arra utalt, hogy nem alanyi jogon járó pénzbeli juttatásról van szó, azonban az EBH szerint ha a minisztérium jutalom nyújtása mellett dönt, akkor nem tehet különbséget siket és paralimpikonok közt.
 


A Fővárosi Bíróság 2010. december 9-én elutasította az Önkormányzati Minisztérium keresetét, ami már annak jogutódját, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumát (NEFMI) érintette. A bíróság rámutatott: a jutalom odaítélésénél az egyenlő bánásmód kritériumait is figyelembe kell vennie a minisztériumnak. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumánál a bírósági döntést követően azt mondták: „további jogorvoslattal nem kívánnak élni, és kezdeményezik a megítélt összegekhez szükséges intézkedések meghozatalát.” A nyilatkozatot követően azonban, mégis jogorvoslattal éltek, és a Fővárosi Bíróság döntésének felülvizsgálatát kérték a Legfelsőbb Bíróságtól. Még a bíróság határozata előtt, idén március 22-én a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium is beszállt az ügybe, – talán előre sejtve a Legfelsőbb Bíróság döntését – és ajánlattal élt a sportolók ügyvédje felé, amely a jutalom harminc százalékáról, valamint egymilliós bánatpénzről, kamatokról és ügyvédi költség hozzájárulásról szóltak. Az olimpikonok remélve a Legfelsőbb Bíróság számukra előnyös döntését, visszautasították az ajánlatot. Jól tették, hiszen a NEFMI végrehajtás felfüggesztéséről szóló kérelmét a Legfelsőbb Bíróság visszautasította. Ez azt is jelenti, hogy az EBH-nak törvényi kötelezettsége van arra, hogy megkezdje a határozat végrehajtását.

A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának a döntés értelmében tehát fizetnie kellene, azonban ez máig sem történt meg. Kerestük Czene Attila sportügyekért felelős államtitkárt a siketlimpikonok jutalmának kifizetése ügyében, azonban államtitkárságán azt a választ kaptuk, hogy a felek jelenleg folyó egyeztetése miatt nem nyilatkozik a témában. Mivel nem tudni, miről is  egyeztetnek még az érintettek egy jogerős bírósági határozatot követően, felkerestük az Egyenlő Bánásmód Hatóságát is, ahol arra a kérdésünkre, hogy miért nem kötelezik a minisztériumot a kifizetésre azt a választ kaptuk, hogy folyamatban lévő ügyről nem nyilatkoznak, de annyit elárulnak: még tart az egyezkedés. A másfél éve húzódó ügy miatt az érintett sportolók közül többen befejezték az aktív versenyzést. 

Belekerült az alkotmánytervezetbe a jelnyelv védelme. Magyarország nagy lépést tehet a fogyatékossággal élő személyek jogainak kiteljesítése felé, írta Kósa Ádám, az Európai Parlament első siket képviselője. Kósa levelében kiemelte: a tervezet egy olyan kiindulási pont, amivel letehetőek egy gazdaságilag is fenntartható társadalom alapjai. A dokumentum Alapvetések című része tartalmazza a siketek jelnyelvének védelmét, és azt a magyar kultúra részeként ismeri el. A fideszes EP-képviselő hangsúlyozta: az alapvető jogok biztosítása terén is hatalmas előrelépés történhet, és rámutatott, hogy a jelenlegi német alkotmányhoz hasonlóan, az új magyar alaptörvénybe is bekerülhet a fogyatékossággal élő emberek megkülönböztetésének általános, alaptörvényi tilalma. <<Bővebben>>


P. Horváth Csaba

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.