Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-12-19 07:00:00

Az apostolokat a lakosok kérték

Ideologikus utcaátnevezések Budapesten

A Fővárosi Közgyűlés utcaátnevezési hevülete lankadatlan, az újabban kigolyózott nevek viselői között sok baloldali található, de akadnak teljesen érthetetlennek tűnő cserék is.

A közelmúltban nagy vitát kiváltott kerületi utcaátnevezéseket követően – kerületi beadványokat tárgyalva – újabb közterületek elnevezéséről döntött szerdán a Fővárosi Közgyűlés, és ismét a szocialista frakció részvétele nélkül. Havas Szófia azt kifogásolta, hogy az átnevezések több százmilliós költséggel járnak, párttársa, Bánsági Tamás viszont inkább a politikai célzatosságot jelölte meg az MSZP távolmaradásának okaként.

Németh Zoltán Fidesz-frakcióvezető Havas Szófia ellenvetését cáfolva ironikusan kijelentette, hogy „egy utcatábla elkészítése 3-4 ezer forintba kerül, százmilliókba legfeljebb akkor, ha a táblákat a szocialisták szerzik be”. A költségek miatt aggódókat a jobboldali politikus azzal is igyekezett megnyugtatni, hogy a megváltozott nevű utcákban lakók a lakcímkártyájukat ingyen cseréltethetik le.

Németh Zoltán a politikai célzatosság vádjára már nem reagált, pedig Bánsági Tamás némi joggal vetette a Fidesz szemére, hogy „a Koltói Anna utca átnevezésével a városvezetés a főváros szociáldemokrata múltját akarja eltüntetni”. Koltói Anna nevéhez ugyanis nem kötődik egyetlen olyan tett sem, mely indokolttá tenné nevének eltüntetését a közterületekről. Az árván, mostoha körülmények között felnövő munkásasszony a magyar szakszervezeti mozgalomban dolgozott, és bár a Tanácsköztársaság alatt valóban viselt tisztséget, jelentéktelen szerepét mutatja, hogy a rendszer bukása után csak két évet ült a márianosztrai börtönben.

A két világháború között a Szociáldemokrata Pártban nőszervezőként működött közre, majd a vasasszakszervezet nőszervező országos bizottságának egyik alapító tagja és titkára volt. 1941-től a fővárosi törvényhatósági bizottság – azaz a jelenlegi közgyűlés jogelődjének – tagja lett. 1944 őszén nyilas tisztogatás áldozata lett – a lakásán lőtték fejbe a keretlegények. Életútját ismerve kisstílű lépésnek tűnik, hogy miután tavasszal a III. kerületben egy róla elnevezett utcát már átkereszteltek, most a nehézipari múltjáról híres Csepelen is szükségesnek tartják, hogy átadja helyét Vermes Miklósnak – nem mintha a fizikaoktatás egyik legendás alakja a nevét viselő általános iskola mellett nem érdemelne meg egy utcát is.


Németh László sokadszor

Terézvárosban a Szalmás Piroska utca nevét cserélték le a képviselők. Fischer Antalné Szalmás Piroska a két világháború között valóban a Kommunisták Magyarországi Pártjának a tagja volt, azonban tevékenysége politikailag meglehetősen ártalmatlannak tűnik. Zongoratanárként ugyanis ő szervezte meg az eleinte Népdalkórus néven működő ifjúsági munkásénekkart, mely Szalmás Piroska 1941-es halála után Szalmás-kórusként működött tovább. A zenepedagógust Németh Lászlóval cserélik le, ami szintén nehezen érthető döntés, mivel a kiváló író nevét hazánkban megszámlálhatatlan közterület viseli. Amellett pedig a szocialista múltat végképp eltörölni akaró politikusoknak bizonyára elsiklott a figyelme afelett, hogy a „mélymagyar” nemzeti gondolatokat megfogalmazó Németh László milyen ellentmondásos viszonyban állt az államszocialista rendszerrel – amit jól mutat az író 1957-es Kossuth-díja is.

A további átnevezés már politikailag semleges területeket érint. A XXIII. kerületben található Apostolhegy dűlőn már János evangélista, Szent Pál és Szent Péter is kapott saját közterületet, így azután logikus volt a soroksári lakosok kérése, hogy a Vágó közt Mátéról nevezzék el. Óbudán Kerényi Grácia költőről, műfordítóról neveznek el egy eddig névtelen közterületet, Soroksáron pedig Túri István kertészmérnök, tanár és növénynemesítő kap saját utcanévtáblát.


Tolsztoj szocializmusa

A XIII. kerületben egy jelenleg névtelen közterület Kopácsi Sándor nevét veszi fel, aki az 1956-os forradalom idején Budapest rendőrfőkapitánya, majd a Nemzetőrség helyettes főparancsnoka volt. Kopácsit a Nagy Imre-per hatodrendű vádlottjaként életfogytiglanra ítélték, a börtönből azonban 1963-ban kiszabadult, és 1975-ös kanadai emigrációjáig egyszerű munkásként dolgozott. A II. kerületben egy névtelen területet Erdélyi Jánosról, a Kisfaludy Társaság titkáráról, a Nemzeti Színház 1848–49-es forradalom alatti igazgatójáról neveznek el.

A XV. kerületi Dembinszky utca Józef  Wysockinak, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lengyel származású honvédtábornokának nevét veszi fel. Érdekesség, hogy Wysocki nemcsak az utcanevet, de a szabadságharc alatt a IX. hadtestből és a lengyel légióból álló észak-magyarországi hadsereg parancsnoki posztját is Dembinszkytől örökölte meg. Zuglóban a Zichy Mihály utat és a Városligeti körutat összekötő, eddig névtelen sétányt Lev Tolsztoj nevére keresztelték – itt említenénk meg, hogy a kerületi önkormányzatban biztos nem olvasták Kosztolányi Dezső gondolatait az egyik legnagyobb keresztény gondolkodóról: „Azok az igazságok, melyeket a mai szocializmus magáénak vall, egytől egyig forrón és elevenen pihegnek Tolsztoj szívében”.
 

E. V.

A nyitóképet, melyen az új utcanév-táblát (Tanácsház helyett Károli Gáspár utca) maga Németh Szilárd csepeli polgármester helyezi fel idén szeptemberben, innen vettük.  

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.