Életbe lépett a médiatörvény, beindult a gépezet

Félnek a szerkesztőségek: befellegzik a kommenteknek?

Ma lépett életbe a januártól hatályos médiatörvény napilapokat szankcionáló része, így az országos napilapokra és internetes sajtótermékekre akár 25, az országos hetilapokra és folyóiratokra 10 millió forintig terjedő büntetést szabhat ki a médiahatóság. Ismételt súlyos jogsértés esetén a médiaszolgáltatót törölni lehet a nyilvántartásból, és azonnali hatállyal felmondható a vele kötött szerződés. Az viszont, hogy mi minősül jogsértésnek, a törvényből nem derül ki és nem lehet tudni, hogy egy lap mikor, mivel szegi meg a jogszabályt.

Kegyeletsértő bejegyzés?

Egy állampolgári bejelentés szerint kegyeletsértő hozzászólás jelent meg a Népszava internetes oldalán a Mádl Ferenc volt államfő temetéséről írott cikk mellett. Kovács Zoltán kommunikációért felelős államtitkár a média és hírközlési biztoshoz továbbította az ügyet. Bodonovich Jenő el is indította az eljárást, aminek végén állásfoglalást ad majd ki. Azt azonban sem tőle, sem az államtitkárságtól nem tudták meg a lap szerkesztői, hogy konkrétan melyik bejegyezést kifogásolta a panaszos - írja Muhari Szilvia a Népszava Online-on.

A médiabiztos hivatalának tájékoztatása szerint a biztos állampolgári megkeresés alapján nem hatósági eljárásban kért tájékoztatást a sajtótermék kiadójától, annak kivizsgálása érdekében, hogy a panaszban foglaltak az olvasók, az előfizetők részére érdeksérelmet okozhat vagy okozott-e. Eljárása nem hatósági, a hozzá érkezett panasz nem hatósági ügy.

Mi lesz a kommentelési kultúrával?

– Ha jól tudom, az eljárást a médiabiztos indította, akinek a szerepe a törvény szövegét alapul véve körvonalazatlan és nehezen értelmezhető. Az ilyen ügyekből fog kiderülni, hogy hogyan is működik. Abból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, hogy elindult egy ilyen vizsgálat, a lényeges az, hogy mi lesz a vége – mondta el lapunknak Nádori Péter a vezető magyar internetes portálokat tömörítő Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke. Nádori ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az internetes kommentelési kultúrán mindenképpen lenne mit javítani, de azt nem lehet, és nem is érdemes hatósági eszközökkel kikényszeríteni.

– A kommentek elleni háború megnyerhetetlen – mondta el kérdésünkre Rajcsányi Gellért, az egyik legaktívabb kommentelő-táborral rendelkező mandiner.hu főszerkesztő-helyettese. – Ha egy hatóság ez ellen fel akar lépni, az végeérhetetlen eljárásokat redményezne, mert az internet gyakorlatilag határtalan felülettel rendelkezik. Nálunk sincs alapesetben sincs moderáció, mert egész egyszerűen lehetetlen a több ezer kommentet folyamatosan szűrni. Mi annyit tudunk tenni, hogy ha szólnak valamelyik miatt, akkor megnézzük és levesszük. Az biztos, hogy egyetlen komment miatt több milliós büntetést kiszabni mindenképpen aránytalan lenne.

A Velvet besokallt

A Velvet.hu, a legnagyobb magyar bulvár- és sztárhírekkel foglalkozó portál a mai nappal leállította a kommentelési lehetőséget a cikkeinél. A lap főszerkesztője, Zappe Gábor a mindennapi.hu-nak elmondta, hogy bár döntésükben szerepet játszott a ma életbe lévő törvény, nem ez volt az elsődleges szempont.

– Nagyon elegünk lett a trollokból, és nincs rá kapacitásunk, hogy napi 24 órában moderáljuk a sértő, gyalázkodó vagy csak simán bunkó hozzászólásokat. Napi több ezer hozzászólásunk volt, aminek a jó része ebbe a kategóriába esett. Ahhoz, hogy ezt szűrni tudjuk, minimum 3-4 embert kellene felvenni a feladatra, és erre nincs pénzünk. A másik ok, hogy a magyar bírói gyakorlat az internetes kommenteket kezdi az utóbbi időben olvasói levélként, vagyis szerkesztett tartalomként kezelni. A jelek szerint az NMHH gyakorlata is hasonlóképpen fog működni, így ez számunkra megelőző lépés is – fogalmazott a Velvet főszerkesztője.

A mindennapi.hu szerkesztőségében egyelőre nem merült fel, hogy korlátoznánk a hozzászólási jogokat, de ezúton is felhívnánk kedves kommentelőink figyelmét arra, hogy normális hangnemben is lehet vitatkozni bármiről.

És mit mond a hatóság?

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának szóvivője szerint a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvények most életbe lépő rendelkezései tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó tartalmi szabályokat nem írnak elő az írott sajtó számára, csak egyes kirívóan sértő tartalmak megjelentetésétől való tartózkodási kötelezettséget fogalmaznak meg, azt is szűk körben.

Kiricsi Karola szerint a sajtóra vonatkozó tartalmi előírások összesen hat területre vonatkoznak, ezek az emberi méltóság tiszteletben tartása, a kiskorúak védelme, az alkotmányos rend tiszteletben tartása, gyűlöletbeszéd tilalma, a magánszféra védelme, s egyes reklámkorlátozások. Arra vonatkozóan, hogy e szabályok alapján mi számíthat sértő tartalomnak, a szóvivő szerint a korábbi elektronikus médiát érintő bírósági és ORTT-s gyakorlat lesz irányadó.

A sajtóban megjelent hírekre reagálva a szóvivő azt mondta, hogy korábban sok félreértés övezte a médiatörvényt, de remélik, hogy ezek jó részét sikerült megválaszolni. Nem tartoznak például a blogok, a fórumozás és a kommentek a médiatörvény hatálya alá, mert a médiatörvény a médiaszolgáltatásokra és a sajtótermékekre vonatkoznak, és az említettek nem tartoznak ezen kategóriákba - mondta.

mi, origo.hu

• Cimkék:
nmhh médiatörvény big mother népszava mte nádori péter velvet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére