PSZÁF: 130 ezernél is több a bajba jutott hitelesek száma

Eszközkezelő vagy csak ingatlankezelő?

Ötezer lakást vásárol meg az állam 2014 végéig, a földrajzi elhelyezkedéstől függően a szerződéskor érvényes forgalmi érték 35-55 százalékán. A bérleti díjat – a szociális helyzetet figyelembe véve – rendeleti úton szabályozza a kormány. A bérlővé vált hiteladósok az MNB alapkamattal megemelve, ugyanazon az áron vásárolhatják vissza az ingatlant, amilyen áron az állam megvásárolta a banktól, a visszavásárlást legkorábban hat hónap múlva kezdeményezhetik – jelentette be Giró-Szász András, kormányszóvivő.
 

Téglában a megtakarítás

A szóvivő kiemelte: a kormány számára egyértelmű nemzeti ügynek számít a szociális biztonság kérdése, Magyarországon a legfontosabb vagyontárgy a lakás. Jelenleg 4,5 millió lakóingatlan van Magyarországon, ebből 3,8 millió a háztartás, ami azt jelenti, hogy a magyarok – a térség lakosságához hasonlóan – „téglában tartják a megtakarításukat”, vagyis saját tulajdonú ingatlanjaikban laknak, a bérlakások száma kicsi Magyarországon – állapította meg hozzá téve, hogy a kormány ezért vezette be az otthonvédelmi intézkedések sorát. Az otthonvédelmi intézkedésekhez tartozik nemcsak a közös teherviselés, hanem a közös kockázatviselés is, ennek egyik eszköze a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása.

A korábban megtett lépések között említette az egyösszegű végtörlesztés, az árfolyamrögzítés bevezetését, a kamattámogatás meglépését, ezekhez járul a Nemzeti Eszközkezelő tevékenységének elindítása – mutatott rá. Giro-Szász kiemelte: a eszközkezelő ügyleteiben három fő érintett van: a hiteladós, a bank és az állam. A hiteladós az ingatlanban maradhat bérlőként; a bank megkapja követelésének egy részét, cserébe lemond az azt meghaladó követelésekről; az állam pedig kifizeti a vételárat, és állami tulajdonba veszi az ingatlant.
 

Csak a kétgyermekesek vehetik igénybe

A NET programjában való részvételnek szociális és objektív feltételei lesznek. Az eszközkezelő által nyújtott segítséget a hiteladós, a vele egy háztartásban élő házastárs, illetve élettárs veheti igénybe, ha szociálisan rászoruló személynek minősülnek, tehát jövedelempótló vagy szociális támogatást kapnak és legalább két gyermeket nevelnek.

Az objektív feltételek: a hitelfolyósító 2009. december 30. előtt jegyeztette be a jelzálogjogot az ingatlanra, s kizárólag a magyar államnak felajánlott lakóingatlan képezi a jelzálogot; a hitelszerződés megkötésekor az ingatlan forgalmi értéke Budapesten és a megyei jogú városokban nem haladta meg a 15 millió forintot, az egyéb településeken pedig a 10 millió forintot; a kölcsön összege nem haladta meg a forgalmi érték 80 százalékát, és elérte annak legalább 25 százalékát. További feltétel, hogy a tartozás tartósan késedelmes legyen, vagyis 180 napon túli tartozásnak minősüljön, s az ingatlan lakható legyen.

Ha a hiteladós megfelel a felsorolt szociális és objektív feltételeknek, beszerzi bankjától a szükséges igazolásokat és a bank hozzájárulását ahhoz, hogy az eszközkezelőhöz forduljon, az állam automatikusan megvásárolja az ingatlant – ismertette a kormányszóvivő. A három résztvevő szerződést köt, amiben meghatározzák a lakóingatlan vételárát. A NET adásvételi szerződése egyben egy mellékletet is tartalmaz, amely a lakásbérleti szerződést magába foglal a korábbi adóssal és tartalmazza a lakásbérleti díj meghatározását is. A kormányszóvivő elmondta: a 2012-es büdzsében 3 milliárd forintot terveznek a NET költségeinek fedezésére.
 

Félmegoldásnak is kevés

Vágó Gábor az országgyűlés lakhatási albizottságának elnöke (LMP) szerint egy eszközt nélküli, rendkívül kis forrásból gazdálkodó eszközkezelő született, ami nagyon szűk réteg számára jelenthet megoldást. A Lehet Más a Politika képviselője úgy véli az intézkedés, félmegoldásnak is kevés, és érthetetlen, hogy például egy csupán egygyermekes család miért nem tud élni ezzel a lehetősséggel. Vágó a mindennapi kérdésére hangsúlyozta: legalább a bankadó mértékének megfelelő összeggel kellene az államnak részt vállalnia a bajba jutott adósok megsegítésében, ezt tartalmazza az LMP Ingatlanalap javaslata is, mely a Parlament előtt van.

Varga István a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsági tagja, aki a tavaly bejelentett, eredeti eszközkezelő koncepcióját kidolgozta úgy véli, a most bejelentett eszközkezelő közel sem hasonlítható a korábbi elképzeléshez. Mint mondta, a jelenlegi helyzetben nem lehet eszközkezelőről beszélni, hiszen az eszközkezelő a hitelt, mint banki eszközt átstrukturál, kezel, vagy más módon újraköt. A banki eszköz kezelője az, ami átveszi a bank követelését és hosszabb távon menedzseli azt. A szakértő szerint csupán ingatlankezelőről, ingatlanalapról lehet beszélni a kormány most bejelentett eszközkezelőjével kapcsolatban. Varga, aki egyben az Adófizetők Országos Szövetségének alelnöke portálunknak kifejtette: a kormány eddigi intézkedései a deviza alapú hitelek tekintetében csupán egy töredék, egy elhanyagolhatóan szűk réteg számára jelentett megoldást, hozzátette: az elektronikus árverések honlapján jelenleg több mint 5 ezer ingatlan van árverés alatt, ehhez képest, az állam 3 év alatt tervez ugyanennyit vásárolni, ami a 130-140 ezer bajbajutotthoz képest, lényegtelen szám.

A Banki Hitel Károsultak Egyesületének főtitkára szerint egy szűk réteg számára valóban megoldás lehet az eszközkezelő, de annak fényében, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) adatai szerint 130 ezer bajba jutott hiteles van, eltörpül az eszközkezelő 5 ezer lakás megvásárlására irányuló terve. Lénárd Mariann portálunknak elmondta: egyesületüknél folyamatosan jelentkeznek az ügyfelek, arról érdeklődve, hogy jogosultak-e arra, hogy igénybe vegyék az eszközkezelő nyújtotta lehetőségeket, köztük sokan vannak olyanok, akik legalább két gyermekkel rendelkeznek, de azok 18 évnél idősebbek.

P. Horváth Csaba

• Cimkék:
Giró-Szász András Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) hitel válság deviza Vágó Gábor Varga István Banki Hitel Károsultak Egyesülete Lénárd Mariann

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére