- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2011-05-12 12:52:00 Takarékosságra fel az ENSZDrámai pazarlás: szemétbe kerül az élelmiszer harmadaAz emberi fogyasztásra termelt élelmiszerek egyharmada végzi a szemétben, áll egy nemrég publikált jelentésben, amit az ENSZ élelmezési problémákkal foglalkozó osztálya készített.Számokban kifejezve ez évente több mint egymilliárd tonna élelmet jelent. A jelentés egyértelműen a fejlett országok felelősségét emeli ki, amikor felhívja a figyelmet a termelés és az elosztás közti aránytalanságokra. A tanulmány végén az ENSZ a pazarlás beszüntetésére szólítja fel a legfejlettebb ipari országokat, akiknek köszönhetően az ehető élelmiszerek jó része a hulladékfeldolgozóban végzi.
A tanulmányt az ENSZ felkérésére a svéd Élelmiszeripari és Biotechnológiai Intézet munkatársai állították össze. A dolog egyik apropója volt, hogy május végén Németországban tartanak konferenciát az élelmiszeripar globális problémáiról. Nem meglepő módon a kutatás szerint a gyümölcsök és a zöldségfélék végzik leggyakrabban a szemétben, sokkal nagyobb arányban mint egyéb élelmiszerek. A jelentés egyik legmellbevágóbb adata szerint a leggazdagabb országok évente annyi ételt dobnak a szemétbe (222 millió tonnát), amennyi Afrika szubszaharai részének egész éves élelmiszerfelhasználása. A jelentés különbséget tesz az élelmiszer hulladékká válásával kapcsolatban a „veszteség” és a „pazarlás” között, valamint az egyes országok gazdasági orientációja szerint is elemzi a problémát. A „veszteség” a kutatók szerint az a kategória, amikor a termelés, a feldolgozás és az elosztás folyamatában áll elő hulladék. A probléma elsősorban a fejlődő országokat érinti, amire válaszként az ENSZ a technológia és az infrastruktúra fejlesztését jelöli meg. A „pazarlás” kategória ezzel szemben a gazdag, nyugati típusú ipari országokra jellemző, Itt egészen egyszerűen arról van szó, hogy a fogyasztók kidobják a kukába azt, amit nem esznek meg, a gyártók pedig megsemmisítésre ítélik azt a mennyiséget, amit a fogyasztók nem vesznek meg. A felmérés szerint Észak-Amerikában és Európában az egy főre jutó elpazarolt élelmiszer 100 kg évente.
Kiskereskedelmi szinten a friss élelmiszerer legnagyobb hányada azért végzi a szemétben, mert egészen egyszerűen „nem néz ki jól”. A kutatók a vásárlói szokások feltérképezése után arra a következtetésre jutottak, hogy az európai fogyasztók nem veszik meg azt az élelmiszert, ami esztétikailag nem tűnik megfelelőnek, bár tudják, hogy semmi probléma az étel minőségével vagy ízével. A jelentés szerint a másik tendencia az „egyet fizet, kettőt kap” jelenség, vagyis amikor a különböző akciók és marketingfelhívások eredményeképp az emberek sokkal több élelmiszert vásárolnak, mint amennyire valójában szükségük van. Az élelmiszerveszteség- és pazarlás jelensége minden tekintetben globális problémaként jelenik meg, összegzi a tapasztalatokat az ENSZ tanulmány. Érinti a Föld erőforrásait (víz, termőföld, energia), a befektetett munkaidőt, és nem utolsósorban negatív hatással van a bolygó ökoszisztémájára is. A jelentés számokban
A fejlett ipari országok 670 millió tonna élelmiszert dobnak a szemétbe évente. A fejlődő országok 630 millió tonna élelmiszert veszítenek évente. Összesen 1,3 millió tonna élelmiszer végzi hulladékként minden évben. Forrás: Svéd Élelmiszeripari és Biotechnológiai Intézet, ENSZ -mi
|
Hírsor
A hét java
|
|