Az elmeszakértő szerint gyakran érthetetlen a cselekmény

Bűnöző gyerekek – megkérdeztük a pszichiátert

− Milyen mértékű hazánkban a gyermekbűnözés

− A 14−18 év közötti bűnelkövetők száma az utóbbi években, ha kismértékben is, de csökkent; az ismertté vált, fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények száma éves szinten közel harmincezer. A 14 év alattiak jelenleg nem büntethetők, az általuk elkövetett és napvilágra kerülő bűnesetek száma évente 2500−3000 között van.

− Milyen családból jönnek a fiatalkorú bűnözők?

− A teljes 14−18 év közöttiek adatbázisának feldolgozása alapján azt találtam, hogy a fiúk 60 százalékának, a lányok 45 százalékának átlagos családi háttere van, 23-25 százalékuk csonka családból való, azaz elvált szülők gyermeke, vagy egyedül nevelte özvegy szülője. Elgondolkodtató statisztikai adat, hogy amíg a fiatalkorú bűnelkövető fiúk 13 százaléka a bűnelkövetés időpontjában egyik szülőjével sem élt, a lányoknál ez az arány a 35 százalékot is meghaladja.

− Melyek a fiatalok által leggyakrabban elkövetett bűncselekmények?

– A vagyon elleniek. Ezt követik a közrend elleni, majd a személy elleni bűncselekmények. Igen sajnálatos, hogy az utóbbi időben, majdnem minden évben előfordul, hogy 14 év alatti gyermek követett el emberölést.

− Praxisában melyik a legemlékezetesebb eset?

− Mindegyik eset megrázó. Talán a legemlékezetesebb az első szakértői esetem volt, amikor igazságügyi elmeszakértőnek rendeltek ki egy 14 és fél éves fiú mellé, aki ellen emberölési kísérlet volt a vád. Megdöbbentett a bűncselekmény értelmetlensége: a fiatal fiú társaival megtámadott egy hasonlókorú fiút, csupán azért, hogy pár értéktárgyát megszerezze. A sértettet több késszúrás érte, élete csupán a szerencsén múlt.

Dr. Sófi Gyula pszichiáter, igazságügyi orvosszakértő
Fotó: Vörös Szilárd

 − Mi a sorsuk a bírósági ítélet után?

− Személyi szabadságot korlátozó intézkedésre az esetek mintegy tíz százalékában kerül sor. A többség büntetése felfüggesztett szabadságvesztés, javító-nevelő intézeti elhelyezés vagy pénzbírság. A nemzetközi statisztikai adatok bizonyítják, hogy a fiatalkori bűnelkövetés az esetek nagyobbik hányadában szoros összefüggésben van az elkövető mentális állapotával és a család funkcionális problémáival. Sajnos a hazai gyakorlatban nem kap hangsúlyt a bűnelkövető gyermekek pszichés állapotának felmérése és megsegítése, de a családok figyelemmel kíséréséről, megsegítéséről sem tudok, holott erre kidolgozott módszerek vannak.

− Mit lehetne tenni, hogy csökkenjen a gyermekbűnözés?

− A  nemzetközi statisztikák azt igazolják, hogy az elkövetők 60-70 százalékának legalább egy olyan pszichés betegsége van, ami összefüggést mutat a bűnelkövetővé válással. Ha a betegséget még a bűncselekmény után sem kezelik, akkor nem várható, hogy az elkövető ne essen vissza. A mostaninál sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni általában a fiatalok mentális problémáinak felismerésére és gyógyítására. Nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a bűnelkövető fiataloknál a leggyakrabban oppozíciós magatartászavar fordul elő, amire a legjellemzőbb az állandó vitatkozás, ellenkezés, mások hibáztatása, a felelősség alóli kibújás, a nevelési eszközökkel szembeni ellenállás. A második leggyakoribb probléma a kezeletlen hiperaktivitás. A magatartásbeli eltérések korán, 6-7 éves korban felismerhetők, és a komplex kezelésben az egész családot be kell vonni gyermekpszichiáter, pszichológus, fejlesztő pedagógus és szükség esetén további szakemberek összehangolt munkájával.

− A vallás is segítséget jelenthet?

− Sok gyermek, fiatal számára jelenthetne „szociális védőhálót” a gyermekekkel szót értő, a jelenkor kihívásait ismerő, azokat felhasználni képes lelkipásztor. A napokban a tévében látott „gördeszkás plébános” jut elsőként az eszembe, aki a gyermekeknek gördeszkapálya építését szervezi, folyamatosan együtt van a serdülőkkel, és pozitív erkölcsi példát, útmutatást ad nekik.

− Mit eredményezhet a büntethetőségi korhatár leszállítása 12 évre?

− A büntethetőségi korhatár megállapítása politikai döntés és politikai felelősség. Számtalan érvet fel lehet sorolni pro és kontra. Véleményem szerint ez az intézkedés nem fog változást hozni az elkövetők szempontjából. Az első magyar − és Európában is mérföldkőnek számító − Csemegi kódex 1878-ban 12 éves korban határozta meg a büntethetőség alsó korhatárát, ami egészen 1961-ig hatályban volt, akkor emelték fel 14 évre. A 12 éves korhatár újbóli bevezetésének első látványos eredménye az lesz, hogy megjelennek a bűnelkövetői nyilvántartásban a 12−14 év közötti gyerekek. Sajnos ma is vannak csoportok, amelyek a büntethetőség kikerülése érdekében 14 év alattiakat is bevonnak a bűnelkövetésbe, és várhatóan ezek a csoportok a jövőben 12 év alattiakat vonnak majd be a cselekményekbe, így még fiatalabb, a morális kérdésekben döntésképtelen életkorú gyermekek kerülhetnek majd a bűn közelébe. Szeretném hangsúlyozni, hogy véleményem szerint nincs visszatartó hatása annak, hogy hol húzzák meg a büntethetőség alsó korhatárát, annak viszont igenis van, hogy mennyi a felderített, megismert bűncselekmények száma, mennyi az eredményesen befejezett nyomozati tevékenységek száma, valamint az, hogy ezek az esetek mikor jutnak el megfelelő bírói szakba, és milyen ítélettel zárulnak. A jelenlegi gyakorlat sajnos azt mutatja, hogy évek telnek el a bűncselekmény elkövetése és az ítélet meghozatala között.

− Európa más országában is előfordul, hogy 12 év a büntethetőségi korhatár?

− A legtöbb európai országban 10−14 év között van a büntethetőség alsó életkori határa, de például Svájcban 10, Írországban 7 éves kortól bíróság elé állítják a gyermeket, Angliában pedig nincs korhatárhoz kötve a bűncselekmény büntethetősége. Még egyszer hangsúlyozom, nem a korhatár megállapítása a fontos, hanem az, hogy mi történik azokkal, akik bűncselekményt követnek el, és mit teszünk azért, hogy ne kövessenek el bűncselekményt.

− A tankötelezettség 18 évről 15 évre történő leszállítása hatással lehet a fiatalkorú bűnözésre?

− Tudomásom szerint ez még csak egy tervezett intézkedési csomag része lenne. Ha el tudjuk fogadni azt, hogy a bűnelkövetés ellen hatékony eszköz a nevelés, aminek színtere többek között az iskola, az iskolalátogatási kötelezettség korhatárának leszállítása ezen a téren is kockázati faktort jelenthet. A nevelés időkeretének csökkenésével annak hatékonysága is mérséklődni fog. Ezzel együtt pedig vélhetően jelentősen megnő a munkaerőpiacon elhelyezkedni nem tudó pályakezdők száma. A munkanélküliség és az alacsony iskolázottság pedig szoros összefüggést mutat a bűnözővé válással.


Parcsami Gábor

• Cimkék:
gyermekbőnözés lopás munkanélküliség munkaerőpiac

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére