- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Társadalom
2011-11-26 08:00:00 Elkészült az ENSZ klímaváltozási jelentése: sok az ellentmondásAszály, áradások és viharok: ez vár ránkElkészült az ENSZ jelentése a klímaváltozásról, amit még nem hoztak nyilvánosságra, de a Spiegel Online értesülései szerint az aszályok, az áradások és a viharok jelentik majd a legnagyobb veszélyt a jövőben.A közelmúltig titkos projekten három és fél éve dolgoznak a tudósok az ENSZ megbízásából. A jelentés bemutatja, hogy a felmelegedés következtében milyen szélsőséges időjárási viszonyok várhatók. A kiszivárgott információk alapján az aszály és a viharok jelentik a legnagyobb veszélyt az általunk előidézett klímaváltozás következtében. Az elkészült jelentés több ezer klímatanulmány eredményét tartalmazza, vázlatának megállapításait az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) ellenőrzi. Az IPCC testülete nem végez saját kutatást, hanem összegzi a megjelent tanulmányok eredményeit. Mégis az általa készített jelentés az egyik legfontosabb klímaváltozással foglalkozó, dokumentum, az ENSZ nemzetközi klímakonferenciáin a tárgyalások erre alapozva folynak.
Az eredmények néha ijesztőek, gyakran ellentmondásosak és sokszor nehezen értelmezhetők. Habár már bizonyított, hogy az ember által kibocsátott égéstermékek felmelegítik a klímát, de a szélsőséges időjárás változása kapcsán az IPCC tartózkodó. A témában csak néhány előrejelzést értékelnek megbízhatónak, amit azzal indokolnak, hogy a bizonytalanság a klímarendszerben túl nagy. A klíma megfigyeléséhez évtizedekre lenne szükség – hangsúlyozzák az IPCC tudósai.
A jelentés néhány eredménye rendkívül aggasztó. A következő időjárás-változások szinte biztosan bekövetkeznek, ha nem csökkentjük drasztikusan az üvegházhatású gázok kibocsátását. A szennyezés növekedése tovább melegíti a klímát, a szélsőséges hőhullámok egyre gyakoribbak lesznek és a hideg időszakok egyre ritkábbak. Az áradások veszélyesebbekké válnak, mert a felmelegedés tovább emeli a tengerszintet, a gleccserek olvadása és a víz tágulása miatt. A viharos esőzések valószínűleg gyakrabban és több helyen okoznak majd gondokat. Ráadásul a népesség növekedése tovább növeli az időjárási veszélyekre való érzékenységet. Egyre többször számíthatunk a pusztító árvízre (Forrás) A kutatók más előrejelzések esetében bizonytalanok ahhoz, hogy értékeljék őket. Bár léteznek a következő szélsőséges időjárási események gyakoribbá válására vonatkozó tanulmányok, de vannak, melyek az ellenkezőjét jósolják. Tehát lehetséges, hogy ezek az extrém időjárási formák is gyakoribbá válnak. Aszályok: egyes régiókban, mint például a Földközi-tenger, a melegebb levegő hatására több víz párolog el a talajból, melynek következtében kevesebb esőfelhő jön létre. Azonban mivel az óceánokból felszálló vízgőz határozza meg az esőmennyiséget, az előrejelzések bizonytalanok. A trópusi ciklonok egyre erősödhetnek, de számuk csökkenhet egyes tanulmányok szerint, mert ugyan a melegebb tengervíz fokozza a ciklonok kialakulását, az ellenszelek és a porviharok fékezik őket. A folyami árvizek elszaporodása, gyakoriságuk nemcsak a heves esőzésektől függ, hanem a táj földrajzi fekvésétől, a folyó szerkezetétől és a napi csapadék mennyiségétől. A változók nagy száma megnehezíti a pontos előrejelzést. A viharok esetében a sarki területek felmelegedése enyhítheti a légnyomás-különbséget, ezáltal gyengítheti a viharokat, de a több hőenergia élénkítheti a szelet. Az erdőtüzek gyakorisága nemcsak a száraz időszakoktól függ, hanem a téli csapadék mennyiségétől is és a növényzet típusától és természetesen a mesterséges tüzek számától.
Az IPCC kutatói szerint az emberiség egészségét is veszélyezteti, kockázatait is növelheti a szélsőséges időjárás fokozódás. Mert a természeti katasztrófák miatt több helyen megnő a sérülés veszélye, a gyakoribb árvizek elősegíthetik a járványok terjedését, a hőhullámok növelik a keringési problémában szenvedők számát, a termelés visszaesése súlyosbíthatja az éhínséget (ugyan vannak olyan helyek, ahol a termés növekedése várható), valamint az allergén pollenek is gyakrabban jelentkezhetnek. Az IPCC a szélsőséges időjárással szembeni védekezés fokozását sürgeti. A tenger- és folyóparti területeken az árvízvédelem megerősítését javasolják. A városoknak a hőség ellen kell felkészülniük, a talajvíz elvezetését is javítani kell, valamint a vízellátást is biztosítani kell.
Az ENSZ-jelentés komoly kiválasztási folyamat eredménye, ami 2008 márciusában egy oslói tudományos konferencián kezdődött, ahol a klímakutatók találkoztak, hogy egy nemzetközi kutatói közösséget hozzanak létre. A feladatra 375 tudós jelentkezett. Közülük 117-et választott ki 2009-ben az IPCC, hogy a jelentés kidolgozásában részt vegyen. A jelentés kilenc tematikus fejezetből áll, fejezetenként mintegy 2000 észrevétel érkezett, amit lektorok értékeltek. Végül 2011 júliusában bemutatták a jelentés első tervezetét. A fő probléma a szélsőséges események ritkasága, így az adatok hiánya, ami megnehezíti a felmérést. Ahhoz, hogy megállapítsák, az elmúlt évtizedekben egyre növekvő kibocsátás hogyan változtatta meg a szélsőséges időjárást, nagy mennyiségű adatra van szükség – az előrejelzés pedig még ennél is sokkal bonyolultabb. A megállapításokhoz számítógépes szimulációkra támaszkodnak a klímakutatók. Két folyamatot játszanak le ezerszer, egyfelől szimulálják az üvegházgázoktól felmelegedő klímát, másrészt az emberi szennyezéstől mentes klímát. Azután megnézik, hogyan változik az extrém időjárás a két esetben. Sok esetben a változást tudják bizonyítani, de azt nem, hogy azt az emberi tevékenység okozta. A kutatók 2011 tavaszán arról számoltak be, hogy a globális felmelegedés miatt váltak gyakoribbá az esőzések az északi féltekén. Sőt, azt hitték, hogy bizonyítani is tudják, hogy Nagy-Britanniában az árvizek az üvegházhatás miatt szaporodtak el. A 2003-as nyári európai hőhullámot és a 2010-es nyári oroszországit is – ami a rengeteg erdőtűzhöz vezetett – a klímaváltozás számlájára írták. Ezzel szemben vannak olyan idei tanulmányok, melyek szerint nem várható az extrém időjárási jelenségek megsokszorozódása. Például a Tellus szaklapban kutatók azt állították, hogy az északi féltekén egyre kevesebb téli vihar várható. Míg az Amerikai Geológiai Szolgálat szerint nem állapítható meg, hogy az ember által okozott klímaváltozás hatással lenne az észak-amerikai folyók áradására. Az ENSZ-jelentés a következtetések bizonytalansága miatt nagy dilemmába taszította a klímakutatókat, amit Silvio Funtowicz 1990-ben már előre jelzett: A klímakutatás „poszt-normális tudomány”. A komplexitása miatt túlságosan bizonytalan, egyúttal komoly veszélyekkel foglalkozik. A politikának és a nyilvánosságnak is meg kell tanulnia, hogy a különböző vélemények figyelembevételével döntsenek.
A nyitókép innen.
|
Hírsor
A hét java
|
|