Társadalom
2011-04-18 22:00:00
Megszavazták az új alaptörvényt: van benne jó is, de nem sokAlkotmány: mindenkire kötelező lesz a kereszténydemokrata hitvallás
Az új alkotmány január elsejével lép életbe. A közel 60 oldalas szöveg újszerű megállapításait az evangéliumi szemlélet alapján szedtük csokorba.
Az új alaptörvény bevezetőjéül szolgáló Nemzeti hitvallás bőven tartalmaz vallási vonatkozású elemeket. Elsősorban megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Sajátos kitétel, hogy a jogi szöveg világnézetre való tekintet nélkül rendelkezik róla: a magyarok ismerjék el a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, ugyanakkor becsüli az ország különböző vallási hagyományait, ígéri, hogy megőrzi az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét.
A kereszténység nemzetmegtartó?
A hitvallásnak nevezett ünnepélyes bevezető szerint az egyén szabadsága csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye. A törvényszöveg hangsúlyozza az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Az új alkotmány mindemellett kötelességként határozza meg a képességeknek és lehetőségeknek megfelelő munkavégzést, míg a jogaink közé bekerült az önvédelemhez és a tulajdonvédelemhez való jog. A szöveg a magzat életét a fogantatástól kezdve védi, és tiltja az emberi egyed klónozását. Rögzíti azt is, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre.
Védi a nőket, gyermekeket, fogyatékkal élőket
A szavazás eredményeképp alaptörvényi rangra emelkedett a szándékos, erőszakos bűncselekmény miatt kiszabható tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés, valamint az is, hogy akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértően korlátozták, kártérítésre jogosult. Joga van továbbá mindenkinek a személye, illetve a tulajdona ellen intézett, vagy ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához.
Az alaptörvényen keresztül az állam a nők és a gyermekek mellett az időseket és a fogyatékkal élőket is külön intézkedésekkel védi. Ide kapcsolódik, hogy az új alkotmány alapján az időskori megélhetés biztosítását Magyarország a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes állami nyugdíjrendszer fenntartásával segíti elő.
Az alkotmány ezzel szemben állampolgári jogként határozza meg a szociális biztonságot, és azt is kimondja, hogy az ellátásnak a megélhetéshez szükséges mértékűnek kell lennie. Az új alaptörvény viszont azt rögzíti, hogy a szociális intézkedések jellegét és mértékét az igénybe vevőnek „a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja”.
A testi és lelki egészség jogának érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával segíti elő. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles hozzájárulni a közösség gyarapodásához, Magyarország pedig törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki dolgozni akar, dolgozhasson.
Lakhatás, és az idősek gondozása
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa. A törvény kitér rá: nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni rászoruló szüleikről.
A fenntarthatóság is helyet kap a szövegben, ami úgy fogalmaz: aki a környezetben kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni, továbbá hogy „elhelyezés céljából” tilos az ország területére szennyező hulladékot behozni. Magyarország felelősséget visel határon túli magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket.
-mi-
Akkor legyen védelemnap
Mesterházy Attila szerint az új alaptörvény illegitim és ideiglenes lesz, s azt a következő választások után nemzeti konszenzus alapján meg kell változtatni. Az MSZP elnöke pártja budapesti részországgyűlésén, amelyet az Országgyűlés plenáris ülésével egy időben tartottak, a szocialisták politikai nyilatkozattervezetet nyújtanak be az Országgyűlésnek, azt kezdeményezve, hogy a parlament tegyen hitet a köztársaság értékrendje mellett. Legyen április 18. a Magyar Köztársaság védelmének napja. A szocialista politikus úgy véli, hogy az új alaptörvény „perverz társadalompolitikát és kalandor gazdaságpolitikát” rögzít, riasztó demokrácia felfogást tükröz, a múltból táplálkozik, szimbólumaiban és tartalmában a Horthy-korszakot idézi, lehetőséget ad a szólásszabadság, a szociális és munkavállalói jogok korlátozására, valamint arra, hogy az állam beavatkozzon a polgárok magánéletébe.
mi
|
