Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-10-27 07:00:00

Mások nyomorából hasznot húzni

A pénzügyi válság vesztesei és nyertesei

Az euróövezeti válság sokak megélhetését és életszínvonalát veszélyezteti, de egyeseknek kiváló lehetőséget nyújt.

Az európai válságból való profitszerzés meglehetősen visszataszítóan cseng sokak fülében. A „Foglaljuk el a Wall Streetet” mozgalom egyre terjed, miközben az európai döntéshozók olyan megoldást találhatnak, ami ugyan csökkenti a bankok hatalmát, de az „elit befektetői rétegnek” újabb hasznot termel. A görögök helyzetéből nem csak ők profitálnak.


Üzlethelyiség fél áron – most megéri

Miközben Görögországban a helyi vállalkozások jelentős problémákkal küzdenek, a nagy, nemzetközi, tőkeerős üzletláncok kihasználják a helyzet adta lehetőségeket – állítja Yannis Perrotis, a CBRE ingatlanügynökség ügyvezető igazgatója. Pénzügyi erejük által jobb helyzetben vannak, amit általában ki is használnak – teszi hozzá az igazgató.

Példaként említi a Nike sportruházatgyártó céget, amely a közelmúltban szerezte meg Athén központjában az egyik legjobb kiskereskedelmi üzletet. A helyiség korábban egy görög bank birtokában volt, a mostani bérlőnek a szokásos bérleti díj alig felét kell csak fizetnie. Más nemzetközi, vezető ruhamárkák is, mint például a H&M vagy a Mango, elsőrangú üzleteket béreltek, nyomott áron – meséli az igazgató. Az épületek tulajdonosai eleinte nem akarták elfogadni a bérleti díjak drasztikus csökkenését, de mostanra beletörődtek – magyarázza Perrotis.


Üzleti lehetőség a pénzügyi nehézségekben

Haris Stamoulis, szerkezetváltási szakember, az athéni központú LEADfinance vezérigazgatója egy másik lehetőségre hívja fel a figyelmet. Görögországban rengeteg olyan vállalkozás van, ami eddig alapvetően sikeresen működött, de nem tudja fizetni a banki hiteleit, ezért a befektetők most megszerezhetik a vállalatok irányítását, ha a banktól megvásárolják az adósságukat.

Stamoulis elmondása szerint már 150 millió dollár értékben érkeztek ajánlatok Amerikából, ami csak növekedhet, ha valamennyire stabilizálódik az európai pénzügyi rendszer.

Az Európai Bizottság, az IMF és az Európai Központi Bank trojkája egyre erősebb nyomást gyakorol Görögországra, hogy eladják az állami vagyon egy részét az adósság csökkentése érdekében. Ezek közül az egyik az OPAP, az állami szerencsejáték-társaság értékesítése, ami eddig rendkívül sikeresen működött, de részvényei – a görög piac zuhanásával párhuzamosan – értékük bő felét elvesztették. Szintén értékesíteni kívánják a 2004-es athéni olimpiára épített, jelenleg használaton kívüli repteret, a Hellenikont.


Bénító adósságteher – a hedge fundok profitja?

Görögország adósságállománya 350 milliárd euró, ami megbénítja az egész ország működését és az egész eurózónában előidézi a pénzügyi válságot. Az válság állandósulását csak az adósságteher csökkentésével lehet elkerülni, ezért a trojka az adósságleértékelésről (haircut) tárgyal a bankokkal. A jelenlegi tervek szerint a leértékelés „önkéntes” lesz, mértékéről még vitáznak. Ez a hedge fundoknak (speciális befektetési alapok) profitszerzési lehetőséget kínál, akikről nem tudni pontosan, hogy mennyi görög államkötvényt birtokolnak, mert nincs nyilvános jegyzék, és a kereskedés is a nyilvánosságtól távol zajlik. A tervük, hogy megtagadják az önkéntes leírást, amit a bankok a kormányok és a szabályozó hatóságok nyomására nem tehetnek meg, tehát az adósságleírást veszteségként kötelezőek elkönyvelni. A hedge fundok megtagadhatják ezt (mivel „önkéntes”), és a kötvények lejártakor a teljes összeg kifizetését követelhetik.

Ha a trojka meggyőzi a bankokat az önkéntes adósságleírásról, akkor Görögország finanszírozása néhány évre megoldódik, és valószínűleg képes lesz kifizetni rövid lejáratú kötvényeit – állítja Christopher de Vrieze, aki a szuverén adósságokról ír a Debtwire hírszolgálatnál. Elmondása szerint a hedge fundok célpontja a jövő márciusban lejáró, rövid lejáratú görög kötvények. Ugyan a pontos összeg nem ismert, az júliusban kiderült, amikor először javasolták az adósságleírást, hogy 20 milliárd euró értékű görög államkötvényt vásároltak nem banki intézmények, melyek közé a hedge fundok is tartoznak.


Free riding – méltánytalan, de nincs más választás

A hedge fundok kitartanak a 60-100 százalékos profitigény mellett, míg a bankok a kormányok és a szabályozó hatóságok nyomására, szembenéznek a veszteséggel. Ez az úgynevezett „free riding” nyereség méltánytalan – mondja Sony Kapoor, a Re-Define think tank ügyvezető igazgatója.

Ha ezek a befektetési alapok nagy nyereségre tesznek szert, azt nyilvános tiltakozás fogja követni. Óriási a kontraszt az utcán, a munkájuk elvesztése miatt tüntető görög emberek és a gyakran óriási nyereségre szert tevő, külföldi keselyűk és a hedge fund befektetők között. Ha ez így folytatódik, egyre több tüntetés lesz Európában – állítja Kapoor.


Spanyolország és Olaszország is veszélyben

A hedge fundok nem tudnak hasznot húzni a free riding kereskedéssel, ha a leírást kötelezővé teszik. Akkor minden kötvénytulajdonos, a hedge fundok is, kénytelen lenne leírni a kötvények értékét és elkönyvelni a veszteséget. De az európai politikusok és döntéshozók félnek a kötelező leírás következményeitől, ugyanis abban az esetben a befektetők azt feltételeznék, hogy a kötelező leírás más országok kötvényeinél is megtörténhet és drámai eladási hullám kezdődne a spanyol és olasz kötvények terén – magyarázza Simon Tilford, a londoni székhelyű Centre for European Reform vezető közgazdásza. Ez nagyon megnövelné az érintett országok hitelfelvételi költségeit, ráadásul, ha Spanyolország és Olaszország is bekerülne abba az ördögi körbe, amibe Görögország, akkor az euró jövője nagyon kétségessé válna.

Sharon Bowles, brit liberális európai parlamenti képviselő egyetért azzal, hogy nem célszerű megakadályozni a hedge fundok görög államkötvényekből származó profitszerzését. Senkinek sem tetszik az az ötlet, hogy a hedge fundok vagy bárki profitáljon más nyomorán, de mi a jó megoldás? – kérdezi. A free riding kereskedés kétségkívül kockázatos, ezért nagyon nehéz meghúzni a vonalat a szabályozási feltételek és a kockázatvállalás között, és ez most meglehetősen igazságtalannak tűnik – magyarázza. Miközben Európa polgárai küzdenek a sötétséggel és takarékoskodnak, úgy tűnik, a nyerészkedők minden eddiginél nagyobb vagyont harácsolnak össze. 

 

bbc.co.uk/ K. M.

 

A nyitókép innen.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.