Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2011-12-26 19:30:00

Európai következményei lesznek a poltikai beavatkozásnak

A Legfelsőbb Bíróság elmozdított elnöke: oda a jogállam

A hatéves mandátumának félideje előtt távozni kényszerülő legfelsőbb bírósági elnök azt állítja, minderre azért került sor, mert az elmúlt hónapokban nyilvánosan szót emelt a jogállamiság védelmében.

Baka András főbíró szerint elmozdítása nyilvánvalóan jogellenes volt, bár nincs hazai fórum, amely ezt kimondhatná. A hatéves mandátumának félideje előtt távozni kényszerülő legfelsőbb bírósági elnök azt állítja, minderre azért került sor, mert az elmúlt hónapokban nyilvánosan szót emelt a bíróságok alapvető európai jogelvei és ezen keresztül a jogállamiság védelmében, ám mint az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette: számára egy független, alkotmányos intézmény vezetői posztjának betöltése csak addig érték, amíg az megőrizheti függetlenségét, és az alkotmányos, európai normák alapján működhet.

Baka András a januártól Kúriává alakuló Legfelsőbb Bíróság (LB) és a megszűnő Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) utolsó elnöke szerint fontos választ kapni arra a kérdésre: miként történhetett meg egy magát európai demokráciaként és jogállamként definiáló országban az a Nyugat-Európában évtizedek óta példátlan eset, hogy egy főbírót mandátumának kitöltése előtt eltávolítanak hivatalából. A törvényalkotó ezt a lépést azért rögzítette az alaptörvényben, hogy egyetlen hazai fórum, még az Alkotmánybíróság (Ab) se vizsgálhassa a történteket - hangsúlyozta.


Vége az utóvédharcnak is

"Eltávolításommal a jogállam sérült, és hogy egyszer majd kiköszörülhessék ezt a csorbát, tisztán kell látni mindazt, ami történt" - mondta. Kifejtette: Ab-határozatok rögzítik, hogy bár a központi államigazgatási szervek átalakíthatók, és akkor vezetői megbízatások szűnhetnek meg, ám az alkotmányos alapintézményekkel, így például az LB-vel, az Ab-vel, a Legfőbb Ügyészséggel, a Magyar Nemzeti Bankkal, az államfői poszttal vagy akár az Országgyűléssel ugyanez nem tehető meg. Hozzáfűzte: jogi képtelenség, ahogy az LB-ból Kúria lesz. Ha teljesen új szervezet jönne létre új hatáskörökkel és új jogi eszközökkel, akkor nemcsak a szervezetet kellene formalizált eljárásban megszüntetni, hanem minden dolgozó jogviszonyát is, és új jogviszonyokat létrehozni. Ha viszont csak a cégtábla változik, és teljes jogutódlás történt, akkor nem lehet mazsolázni az elődszervezet személyi állományából, hanem mindenkit át kell venni.

"Másfél évig tudtam építkezni a bíróságok élén, az utóbbi egy év azonban már a jogállami igazságszolgáltatás utóvédharca volt a politikai támadásokkal szemben" - mondta Baka András, akit Sólyom László köztársasági elnök 2008-2009-ben több alkalommal is jelölt a főbírói posztra a pártokkal való egyeztetés nélkül. Lomnici Zoltán előző főbíró mandátumának 2008. júniusi lejárta és Baka 2009. júniusi megválasztása között pedig egy éven keresztül nem volt vezetője az LB-nek és az OIT-nak.


Nem kellenek az alapértékek

A főbíró szerint eltávolítását az igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállam alapértékei melletti nyilvános kiállása váltotta ki. Emlékeztetett arra, hogy kormánypárti politikusok nyilatkozatai még az ősz folyamán is azt valószínűsítették, hogy legalább a bíróságok szakmai irányítását tekintve jogszerűen kitöltheti mandátumát. Így például Répássy Róbert igazságügyi államtitkár 2011. október 19-én az ATV - ben úgy fogalmazott: "…a Legfelsőbb Bíróságnak az elnevezése változik. Tehát ez a törvény biztosan nem teremt jogalapot arra, hogy megváltozzon a főbíró személye".

Baka András úgy véli: az utolsó csepp a pohárban az OIT megszüntetését és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) létrehozását, illetve az LB Kúriává alakítását célzó új bírósági szervezeti törvény kapcsán a parlamentben ez év november 3-án elmondott beszéde lehetett. Ebben bírálta többek között azt, hogy az új hivatal elnöke egy személyben dönti majd el, ki lesz bíró, bírósági vezető Magyarországon, és ebben még formálisan sem kötik őt a bírói szervezetek javaslatai, ugyanakkor politikai felelőssége sincs, a parlamentben nem interpellálható, kérdés nem intézhető hozzá, így teljességgel korlátlan, átláthatatlan, ellenőrizhetetlen hatalma lesz a bírósági igazgatás felett, ami Európa-szerte példátlan.

Baka András emlékeztetett arra, hogy az idei év folyamán már a bírósági szervezeti törvényt megelőzően is több alkalommal felemelte szavát az európai értékekkel ellentétes, az érintett alkotmányos intézményekkel való egyeztetés nélküli törvényhozási aktusok miatt, így többek között a semmisségi törvény, a bírák nyugdíjazása, illetve a büntetőeljárási törvény módosítása ügyében.


Kétharmados lebontás

"A magam szerény eszközeivel az Országgyűléshez, egy esetben az Alkotmánybírósághoz és nem egyszer közvetlenül a nyilvánossághoz fordulva próbáltam figyelmeztetni a kétharmados politikai hatalom birtokosait, hogy lépéseik a jogállam lebontásához vezetnek. Mire válaszul a hatalom előbb elvette igazgatási hatásköreimet az OIT megszüntetésével és az OBH létrehozásával, majd pedig amikor egyértelművé tettem, hogy nem nézem csendben az európai értékekkel ellentétes intézkedések meghozatalát, elmozdítottak, hogy elhallgattassanak" - mondta Baka András.

Ami Magyarországon történik, az Európában hosszabb távon nem maradhat következmények nélkül - vélekedett a távozó főbíró, és hozzáfűzte: ma is helyesnek gondolja fellépését, hiszen egy független, alkotmányos intézmény élén betöltött funkciónak csak addig lehet értelme, amíg van remény az intézmény független, alkotmányos működésének megvédésére, "az én eszközeim azonban elfogytak".


Szöveg és fotó: mti

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.