Társadalom
2011-11-10 07:30:00
Bohózatba fulladt a füstokádó gépkocsik kitiltása a fővárosból32 autóst vegzáltak Tarlósék miatt
Miként elődeinek, Tarlós Istvánnak sem sikerült elérni, hogy korlátozza a szennyező gépjárműforgalmat Budapesten a porszennyezés idején. Harminckét autóst büntettek meg jogtalanul. Inkább az európai gyakorlatra figyeltek volna…
Harminckét autóst bírságolt meg a rendőrség november 4-én, azaz azon a pénteki napon, amikor a főpolgármester néhány órára kitiltotta a fővárosból az Euro 1-es dízel és a katalizátor nélküli benzines autók közlekedését. Aztán ezeket a büntetéseket is elengedték, miután kiderült, hogy a Tarlós István vezette Városháza jogszabály-ellenesen hirdette meg a fekete és piros környezetvédelmi matricával megjelölt gépkocsik behajtási tilalmát.
Láthatatlan rendőrség
Másnap, szombaton a levegő szennyezettsége a riasztási fokozat alá csökkent, így a bűzokádó személyautók tulajdonosai – hasonlóan a főváros korábbi szmogriasztási próbálkozásai idején történtekhez – megmenekültek a kitiltástól vagy a bírság fizetésétől.
A gépkocsik rendszámtáblájára ragasztott színes matricák használatát Magyarországon 1996-ban vezették be, kezdetben két kategóriára osztva a járműveket. Tavaly január elseje óta alkalmazzák a négyszínű jelzést. A legrosszabb, vagyis a leginkább környezetszennyező autót a fekete jelzi, utána következik a piros, majd a kék, a legjobb pedig a zöld. A rendszer bevezetését éppen azzal indokolták, hogy a közúti ellenőrzés során egyszerű rátekintéssel meg lehessen állapítani, hogy mely autóra vonatkozik a korlátozás, és melyikre nem.
Az elmúlt öt évben azonban egyszer sem került sor arra, hogy élesben vizsgázzon a matricarendszer. Hogy miért, azt könnyű megérteni, ha a félnapos tiltás bírságstatisztikáit vesszük szemügyre. Úgy tűnik, ma Magyarországon a rendőrség egyszerűen képtelen olyan feladatokat elvégezni, amely fizikai jelenlétüket feltételezi. Kérdés persze az is, hogy a koros személyautók eltávolítása a legjobb megoldás-e a súlyos egészségügyi következményekkel járó porszennyezés mérséklésére. A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a tiltást érdemes a nagy teherautókon kezdeni, és nem csak szmogriadó idején.
Mikronnyi gyilkosok
Míg a XX. századra jellemző ipari technológiák főként kéndioxidot, kátrányt juttattak a levegőbe, és a hírhedt 1952-es londoni füstköd emiatt követelt több ezer emberéletet, manapság a közlekedés és az ipar által kibocsátott 10, illetve 2,5 mikron méretű por jelenti a legfontosabb egészségügyi kockázatot. A járműveken belül a dízelmotorosak a legfőbb kibocsátók.
Míg a benzinmotorokat a katalizátorral sikeresen megszelídítették, a dízelek kipufogógázaiból a hajszál tizedrészénél is kisebb por- és koromszemcséket még részecskeszűrővel is csak részben lehet eltávolítani. Minél kisebb a porszemcse, annál veszedelmesebb: belélegezve bekerül a véráramba, és idővel rákot okoz.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy a közúti szállításban részt vevő teherautókat kizárólag dízelmotorral hajtják, ráadásul részesedésük a teherszállításban a vasút kárára évről évre nő. De a személygépkocsik között is folyamatosan emelkedik a dízelek aránya. Míg húsz éve a gázolajos hajtóművet „olajkályhának” csúfolták az autósok, ma a patinás sportkocsimárkák is dízelmotorokat építenek be autóikba.
Azokban a nagyvárosokban – és ősztől tavaszig, sajnos, Budapest is ide tartozik –, ahol a széljárás nem biztosítja folyamatosan a légcserét, a légszennyezés időről időre felszaporodik. Az Európai Unió 35 olyan napot engedélyez a településeknek, amikor egy köbméter levegőben több lehet a szálló por, mint 50 mikrogramm. Budapesten és Miskolcon ez a keret idén már márciusra elfogyott. Vagyis itt a puszta levegővétel is kockázatos, és ennek fényében még tragikomikusabb a hatóságok és önkormányzatok szerencsétlenkedése szmogriadó idején.
Dízelmentes övezet
Általában teljes nagyvárosokra, és az év 365 napjára érvényes védett övezetet, „low emission zone-t”, LEZ-t hoztak létre, amelynek peremén biztosítják a belföldi és nemzetközi (TEN) átmenő teherforgalmat. A korlátozás a legnagyobb szennyezőket érintette először: a nagy teljesítményű, rossz EURO-besorolású haszonjárműveket. Egyes városokban (például a skandináv országokban) ezeket kitiltották, másutt (London) díjfizetés terhe mellett hajthatnak be, ismét máshol (Olaszországban) térben és időben korlátozták közlekedésüket.
Személygépkocsira csak Németországban vonatkozik a tiltás: a német nagyvárosok többségének belső részébe csak a szélvédőre ragasztott zöld matricával lehet behajtani. A mi fekete és piros rendszámjelű autóink így ki vannak tiltva például Münchenből. Ausztria az egyetlen ország, ahol az autópályák egy részén is korlátozást alkalmaznak a rossz kibocsátású teherautókra.
A magyar nagyvárosok levegője életveszélyes, a magyar LEZ kialakítása mégis várat magára. Budapesten ugyan hoztak egy szabályt, hogy teherautóknak a külső körgyűrűn való áthaladásukkor díjat kell fizetniük, azonban az ellenőrzések tapasztalata azt mutatja, hogy a behajtók 80 százaléka ezt elmulasztja. Hasonló okokból kérdés, hogy miképpen sikerül majd beszedni a dugódíjat, amelynek bevezetését hazánk a 4-es metró támogatási szerződésének fejében vállalta. A főváros mindenesetre nincs könnyű helyzetben, amikor számon kéri a fuvarozókon járműveik műszaki állapotát. A BKV autóbuszai ugyanis korszerűtlenebbek, légszennyezőbbek, mint a város útjait járó teherautók többsége. Közeli lecserélésükre pedig nincs sok remény.
Vashegyi András
|