A Krisna-völgy lakói lakhelyüket féltik az egyházügyi törvénytől

„Szent tehenek” tüntetnek Navracsics minisztériuma előtt

Békés demonstrációra készül a magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége. December 13-án a Kossuth térre, az általuk szentként tisztelt teheneikkel vonulnak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előtti parkolóba – több mint másfél évtizede művelt földjeik ugyanis az új egyházi törvény miatt visszaszállhatnak az államra. Másfél évtized gondos ökológiai gazdálkodásának eredménye mehet a semmibe, ha a somogyvámosi Krisna-völgy 270 hektárját elveszik a krisnásoktól azzal az indokkal, hogy a közösség nem egyház többé. Magyarországon a jelenleg érvényes törvényi szabályozás szerint magánszemélyeknek, egyházaknak és az államnak lehet termőföldtulajdona.

Ha a Krisna-tudatú Hívők Közössége 2012. január 1. után sem lesz bejegyzett felekezet, akkor az 1993. óta kárpótlási jegyekből és adományokból felvásárolt somogyi földjeiket nem művelhetik tovább – legfeljebb bérlőként. A 270 hektárból 234-en ma is ökológiai gazdálkodás zajlik. Az induláskor alacsony aranykorona értékű (azaz termőképességű) leromlott szántókból és birkalegelőkből álló területből az idők során mozaikos tájszerkezetű, folyamatosan gazdagodó élővilágú élőhely-komplex alakult ki – tudható meg a spirituális csapásirányt agrárgazdálkodássá lényegítő Ökovölgy Alapítvány programjából.

A terület a harmonikus tájhasználat és a rekonstrukciós természetvédelem egyik jó hazai példája is. Ez annyit tesz, hogy a szántók és környezetük egy egységet képeznek. A mezsgyehatárt kijelölő dűlőutak mellett például cserjés-fás sávok, gyepcsíkok keretezik a művelt földterületeket, itt talál ugyanis élőhelyet magának például a levéltetvetlenítést végző katicabogár vagy a fátyolka, illetve a pockok és más mezei kártevők ellen védelmet nyújtó egerészölyv. Ezek az úgynevezett mezővédő sávok a termőterület mikroklímáját is biztosítják. A magas fasorok felfogják a szelet, kivédve annak szárító, talajerodáló hatását, az alacsonyabb sövénysorok pedig az esti és hajnali harmat „kicsapatásában” játszanak szerepet, így szárazabb időszakban is garantált a „bioöntözés”.


Gépek helyett szarvasmarhák

Mindez – az egyébként a kortárs agrártudomány által is preferált szemlélet – tökéletesen összeegyeztethető a krisnás világszemlélettel és gyakorlati alapállással. Például az önfenntartásra való törekvéssel, a természetes életmóddal és gazdálkodással. A krisnások – ahogy ezt a hazai természetvédelmi szakma is elismeri – Somogyvámoson természetvédelmi tevékenységet is folytatnak: a nemzeti parkokhoz hasonlóan mozaikos tájszerkezetet alakítottak ki, legeltető, kaszáló műveléssel. Csakhogy mindezt nem gépek, hanem szarvasmarhák segítségével. Az alapvetően a vegetáriánus étrendet preferáló völgylakók ugyanis – indiai gyökereiknek megfelelően szentként tisztelt teheneikkel – az önfenntartás mellett a biopiacra is termelnek például tejet. Csakhogy mivel a krisnatudattal nem fér meg az állatok elpusztítása, főképp nem a szentként tisztelt szarvasmarháké, így a tejtermelő tehenek hímivarú bikaborjaiból ivartalanított ökrök válnak, amelyek aztán igás „kollegákként” hasznosulnak.

A speciális társadalmi kísérletben eddig a krisnások sikeresnek bizonyultak, elfogadtatták magukat az aprófalvas somogyi térség lakóival, terményeikből nemcsak saját vega-éttermeikbe jutott, de a flancos biopiacokra is, ráadásul Somogyvámost 25-30 ezres látogatottságú turistacélponttá tették.  

Márton Félix

Nyitókép innen.

• Cimkék:
Krisna krisna-tudatú Krisna-völgy egyháztörvény egyházügyi törvény

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére