Hosszú út áll Görögország előtt

Kínai gyarmat lesz Európa?

Hosszú várakozás után, csütörtökön hajnalban végre elfogadták az első, látszólag komolyabb intézkedéstervezetet a görög probléma megoldására és az eurózóna stabilitásának megőrzésére: a tárgyalássorozat végére a bankvezérek számára nem maradt más lehetőség, minthogy „önként” elfogadják a görög államadósság felének, mintegy 100 milliárd eurónyi összegnek veszteségként való leírására tett ajánlatot. Ha nem tették volna, valószínűleg más eszközökkel kényszerítették volna rá a bankokat a kormányok a probléma megoldására, írta a Financial Times Deutschland.


Ez már valami?

Az elfogadott csomag ugyan a részleteket még nem tartalmazza, ám a világ tőzsdéi hatalmas emelkedéseket mutattak, ami azt jelezhetné, hogy a befektetők elégedettek a döntéssel, de a pozitív hangulat alapját inkább az adja, hogy végre történt valami előrelépés az ügyet illetően. Így az örömteljes hangulat valószínűleg nem fog sokáig tartani, hiszen egyrészt még rengeteg mozaik hiányzik az újabb görög mentőcsomaggal kapcsolatban, másrészt pedig Európa helyzete egyelőre érdemben mit sem változott, a kilátások továbbra sem jók.

Általános tapasztalat alapján azt lehet mondani, hogy a GDP-arányos 60 százalék feletti államadóssággal működő országok olyan finanszírozási örvénybe kerülnek bele, amiből egyre nehezebb a kilábalás, a majd‛ 90 százalék feletti arány elérésével az ország pedig komoly pénzügyi gondokba kerül. A jelenlegi tervezet a görög adósság 120 százalékos szintre való csökkentését célozta meg, úgyhogy még bőven a kritikus szintek felett fog elhelyezkedni, ám ezzel Görögország nincs egyedül, az eurózóna tagállamai között is találunk még olyan országokat, amelyek megközelítik ezeket a lélektani határokat.

A lépéssel a krízisben lévő déli tagállam megindulhat az adósságkonszolidáció útján, ám láthatjuk, hogy a tervezett adósságcsökkentés betartása esetén is még hatalmas, nehezen fenntartható államadósság marad fenn, így hosszú út áll még előttük. Az egyetlen esély a görögök számára, ha újra vissza tudnak térni a piaci alapú finanszírozásra, azonban ehhez vissza kell nyerniük a világ befektetőinek bizalmát.


Menni vagy maradni?

Európai uniós érdek, hogy a görögöket a legkevésbé fájdalmasan segítsék ki a nehéz helyzetből, hiszen az euró – mint a közös gazdasági együttműködés egyik fontos jelképe – iránti bizalom rendülne meg és olyan dominó elvű folyamatokat indítana be, amik magukkal rántanák a többi periférián elhelyezkedő, eurózóna-tagállamokat is. Mi több, a Harvard Egyetem elismert professzora, Kenneth Rogoff szerint 80 százalék az esélye annak, hogy a görögök kilépnek az eurózónából, mivel szerinte az övezet működése nem stabil alapokra épült. Azonban az euróövezet  bedőlése jelentős negatív hatásokkal járna a világgazdaság működésének egészére. A legújabb (nem hivatalos) értesülések szerint Kína is tervezi, hogy beszáll az adósságválság megoldásába egy 50-100 milliárd dollárnyi összeggel, írta a Financial Times kormány közeli forrásokra hivatkozva.

A bankokat lehet sok mindenért hibáztatni, de a mostani helyzet kialakulásáért főleg azok a görög és európai politikusok lehetnek az igazi felelősök, akik szemüket behunyva hagyták a felelőtlen hitelezési folyamatok eszkalálódását. Mivel a részletek még ismeretlenek, nem tudni, hogy pontosan miből fogják finanszírozni az EFSF (Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz) alap működését, ezért a közeljövőben továbbra is komoly megszorításokra lehet számítani, és egyre jobban kirajzolódik  a képe a 2012-es recessziónak, ami ki tudja, meddig fog tartani…
 

Szép Olivér

• Cimkék:
Euróválság Görögország GDP recesszió European Financial Stability Facility 2012

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére