Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Szubjektív
2011-11-26 20:30:00

A szabadságért küzdő felkelőket muzulmán hitük inspirálja

Félreismerte a Nyugat az iszlámot?

Az egymást követő felkelések az arab világban többek között azért is megdöbbentőek, mert olyasmit követelnek – demokráciát és emberi jogokat –, amit többnyire nyugati értéknek tekintünk.

Egészen mostanáig a nyugati külügyminiszterek rémálma volt a nyugatellenes iszlám fundamentalizmus erősödése. Abszurdnak tartották volna, hogy az iszlám kultúrában megjelenjenek a felvilágosodás eszméi. „Az Iszlám mélyen és alapvetően antidemokratikus, vagy nem?”  –  teszi fel a kérdést Clifford Longley, a BBC egyházi műsorainak szerkesztője.


A felszabadító erő

A tudatlanság messzemenő következtetések levonására ad alkalmat. Muzulmán barátaim sokszor mesélték az elmúlt években, hogy a vallásuk egyáltalán nem korlátozza őket. Ellenkezőleg, rendkívül felszabadító, a személyiségüket erősítő tanként élik meg. Nincs formális hierarchia, nincs papság, így a muzulmán testvériségének minden tagja egyenlő – és nők is megfogalmazzák ezt.

Azt kell megértenünk, hogy a szabadságért küzdő felkelőket muzulmán hitük inspirálja, Tunéziától Szíriáig, Líbiától Bahreinig. Csak éppen mi nem tudtuk elképzelni az Iszlámnak ezt a dimenzióját. Nem húzogatja ott a szálakat senki. Őszintén hiszik, hogy azokért a jogokért küzdenek, amelyeket Allahtól kaptak.

A legjobb párhuzam talán a huszadik század közepének ennél is jelentősebb vallási forradalma a katolikus egyházban. 1950-ben a Katolikus Egyház a világ nem egy helyén tűnt a demokrácia és az emberi jogok ellenségének. Szörnyű katonai diktátorokkal állt össze. Hirtelen aztán ez megváltozott. A diktátorok alól egyszer csak kihúzta az egyház a szőnyeget. A katolikusok elkezdték számon kérni az emberi jogokat.


Pillanatkép Lumet A hálózat című filmjéből. Fotó innen

Ötven évvel később ezekből az országokból demokráciák váltak. Ki gondolta volna? Féligazság, ha ezt a Vatikáni Zsinatnak tulajdonítjuk, mert az jó tizenöt év múlva ült csak össze. A zsinat azt a változást tükrözte, amely a katolikus hívekben már megindult. Mintha milliók tárták volna ki hirtelen az ablakukat, és kezdték volna kiüvölteni az éjszakába, hogy „pokolian dühös vagyok, elegem van ebből”, ahogy Sidney Lumet 1976-os filmjében, A Hálózatban a tévénézők. Pontosan ez a hang szólalt meg most az arab világ utcáin. „A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod, honnan jő és hová megy” – mondja az Evangélium (János 3.8).

Lehetséges, hogy az Iszlám felvilágosodás első lépéseit látjuk? Egyelőre meglehetősen formátlan és nehezen kivehető még, de az európai Felvilágosodás sem mutatott tisztább képet indulása idején, a 18. században. A tudat megváltozásával, az emberi létezés értelmének alapvető átalakulásával kezdődött. Előbb-utóbb az ilyen tudatváltozásnak politikai következményei is lesznek. Isten útjai kifürkészhetetlenek. Ez pedig – ahogy az Iszlámban mély tisztelettel övezett Szűzanya mondja – hatalmasokat dönt le trónjaikról, és alázatosokat magasztal fel (Lukács 1.52).

– mi

A SZUBJEKTÍV ROVAT VITAINDÍTÓ ÍRÁSAI NEM FELTÉTLENÜL TÜKRÖZIK A SZERKESZTŐSÉG ÁLLÁSPONTJÁT.

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.