Szomszédunk minden paraméterben ügyesebb: olcsóbbat, jobbat tud

Miért drágább nálunk a stadionépítés, mint Romániában?

Debrecenben lassan az avatási ünnepségre kellene készülődni, ehhez képest még az első kapavágásra sem került sor az új stadion építésénél. Igaz, a 2010 szeptemberében bejelentett 2012-es átadást módosították, minden pont két évet csúszik az új ütemezés szerint. A szkeptikusok szerint viszont egyáltalán nem épül meg az új létesítmény…

Ploiestiben a feléből sikerült

Pedig elvileg van (lenne) az építkezésre 12,5 milliárd jó magyar forint. Ennyiből játszva fel lehet húzni egy 20-22 ezres létesítményt, sőt. Romániában olcsóbban is kijöttek, elég csak a Ploiestiben megépült Ilie Oana-stadiont említeni. A 2010 augusztusában átadott létesítményt 15,5 millió euróból hozták össze, ez pedig a jelenlegi, horribilis árfolyamon számolva is kevesebb mint a fele a cívisváros új arénájára szánt összegnek. Ráadásul az egykori neves román játékosról és trénerről elnevezett aréna alkalmas Bajnokok Ligája csoportmeccsek rendezésére, azaz tökéletesen megfelelne Debrecennek egy hasonló kaliberű stadion. Ha még sincs 12,5 milliárd, miért is nem építünk 6 milliárdból egy kicsit kisebbet, amely bőven kielégítené az igényeket?

A kolozsvári Cluj Stadion: 30 201 néző 45 millió euróért
Fotó: mlsz.hu

De Kolozsváron azt is bebizonyították, hogy a mi 12,5 milliárdunkból mit lehet kihozni. Az új Cluj Arena 45 millió euróból épült fel, ez 300-as árfolyammal számolva 13,5 milliárd, ám az építés idején érvényben levő keretszámokkal (280-as euró) 12,6 milliárd forint. S az új 30 201 néző befogadására alkalmas létesítmény már ránézésre is más kávéház, mint amit a hajdúsági megyeszékhelyre megálmodtak – ugyanennyiből.

Kolozsvár: 2, Magyarország: 0

Hogy igazán irigyek legyünk a román stadionhelyzetre, ki sem kell mozdulnunk Kolzsvárról, hiszen a településen található még a 23 500 férőhelyes, ugyancsak UEFA-kompatibilis Connstantin Radulescu-sardion, azaz a 306 ezer lakosú városnak van két olyan stadionja, amelyről Magyarországon csak álmodozunk. Nálunk pillanatnyilag egyetlen olyan létesítmény akad, amelyet az európai szövetség elfogadna egy BL-csoportmeccs helyszínéül, ez a győri ETO Park. Tételezzük fel, hogy a jelenlegi listavezető DVSC bejutna a BL-be, kénytelen lenne Győrbe vinni a meccseit, már ha országhatárokon belül akar maradni. Minden szempontból logikusabb lenne ugyanis, ha a Loki Kolozsváron bérelne magának pályát. Mátyás király városa oda-vissza majdnem 300 kilométerrel rövidebb utat jelent a hajdúsági drukkereknek, mint Győr retúrban, ráadásul a Cluj Arénába kétszer annyian beférnek, mint az ETO Parkba, azaz a jegybevétel is nagyságrendekkel magasabb lehet.

Az egyetlen „európai” magyar focistadion az ETO Park
Fotó: gyorieto.hu

S még nem említettük a román stadionproject csúcsát, a bukaresti Nemzeti Stadiont. Az 55 200 néző befogadására alkalmas létesítményt (itt játsszák a 2012-es Európa-liga finálét!) 168 millió euróból építették. Ez 300-as euróval 50 milliárd forint, az építkezéskor érvényben lévő 280-as tarifával 47 milliárd, s ebben benne van a hatmilliárdos pluszköltséget jelentő behúzható tetőszerkezet. Ehhez képest mi a 40 ezres új Puskás-stadionra szántunk 43,5 milliárd forintot, igaz, egyelőre csak virtuálisan. Ha az előbb említett tetőpénzt levonjuk, Bukarestben ennyiből építettek egy 55 ezres arénát. A 12 milliárdos költéséggel tervezett új Albert-stadion román megfelelőjeként ismét csak ott van Ploiesti gyöngyszeme és a Cluj Aréna.

Ráadásul ez sem biztos

S ha Magyarország jelen gazdasági helyzetét vizsgáljuk, ez sem biztos. Ha ugyanis spórolni kell 2012-ben, akkor az elsők között lesz a három stadionra szánt 78 milliárd, amelyet át lehet csoportosítani „fontosabb” területekre. Ezért még a legelvakultabb futballrajongók sem neheztelhetnek. A kérdés ettől még indokolt: Magyarországon miért kerül többe egy stadion, mint a szomszéd országban?

 M. B.

• Cimkék:
stadionépítés Albert-stadion. Debrecen Puskás-stadion

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére