Újabb nemzetközileg is jegyzett sztár szerepelhet a válogatottban

Honosítások a magyar sportban: miért kell ez nekünk?

A honosítás a jelenkor sportjában abszolút bevett gyakorlat, az utóbbi két évtizedben jó néhány külföldi klasszis lett honfitársunk, s előfordult az is, hogy egy magyar sportoló választott magának új állampolgárságot. Elég csak Nagy László nagy vihart kavaró ügyét említeni, amivel portálunk is többször foglalkozott (itt és itt).

A kézisek léptek a legtöbbször

Magyar színekben lett kétszer is a világ legjobbja a szerb kézilabdázó, Radulovics Bojana, magyarként nyert olimpiai aranyakat a horvát kajakos, Janics Natasa és a szlovákiai születésű vízilabdázó, Gergely István.

Férfi kézilabda-válogatottunkban több kubai születésű klasszis is szerepel(t), így Pérez Carlos, Díaz Ivo és Hernández Vladimir. A focistáknál a román Miriuta Vasile és a brazil Lenadro de Almeida játszott honosítottként, most pedig egy amerikai fiatalember, a Szolnoki Olaj Kosárlabda Klub játékosa, Obie Trotter lehet magyar válogatott. A 27 éves, zseniális irányítóra nagy szüksége lehet nemzeti együttesnek, mert a nyár végén pótselejtezőn vívhatja ki a szeptemberi, litvániai Eb-n való szereplés lehetőségét. Ráadásul az érdekek kölcsönösek, hiszen Trotternek is jól jöhet a magyar útlevél…

Az unióban sokat ér a magyar útlevél

A szolnoki szurkolók kedvence remek kosaras, arra azonban esélye sincs, hogy szülőhazájában legyen válogatott. Trotter már öt éve Európában játszik, s magyar útlevéllel a zsebében komoly sansza lehet arra, hogy kipróbálja magát a kontinens valamelyik elitbajnokságában. A szabályok ugyanis csak az Európai Unió határain kívülről érkező légiósok számát korlátozzák, így a spanyol, olasz, orosz élcsapatok csak kimagasló képességű külföldieket vesznek. Az EU-s magyar útlevéllel viszont egészen más elbírálás alá esik majd a fekete bőrű kosaras, s így a jelenleginél jóval színvonalasabb bajnokságban léphet majd pályára hétről hétre.

A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) azonban igyekszik gátat szabni a féktelen honosításnak, a szabályok szerint ugyanis egy mérkőzésre csak egy olyan játékos nevezhető, aki 16 éves kora után szerezte meg az adott ország állampolgárságát. De még sportáganként is változnak a szabályok: a jégkorongban például nincs ilyen kvóta, ezért is játszhatott a magyarokat legyőző olasz válogatottban tucatnyi amerikai, kanadai születésű hokis a divízió I-es vb-n, s nálunk is szerepeltek honosított játékosok.

A „fontos érdek” felülírhatja a szabályt

Problémát jelenthet még Obie Trotter honosítása, hiszen az amerikai fiú a honosítás egyetlen feltételének sem felel meg. Nem él huzamosabb ideje az országban, nem magyar a felesége, nem beszéli a nyelvet. Az állampolgársági törvényben azonban szerepel egy kiskapu: „A köztársasági elnök a belügyminiszter javaslatára a magyarországi lakóhely és megélhetés meglétének az igazolása, valamint az alkotmányos alapismereti vizsga letételének a követelménye alól felmentést adhat, ha a kérelmező honosításához a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik.” Azaz mindössze azt kell megfelelően bizonyítani, hogy Trotter honosításához „a Magyar Köztársaságnak fontos érdeke fűződik”. Ez pedig nem nehéz.
 

M. B.

• Cimkék:
honosítás. magyar válogatott kosárlabda Trotter Janics Gergely

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére