Csak a Mocsai Lajos vezette férfi kézilabdások hozták magukat

2011: a magyar csapatsport csődje

Ha visszatekintünk a hamarosan befejeződő esztendőre, jobbára kínos kudarcok, bukások sorozata, eltékozolt lehetőségek, rossz döntések rémlenek fel. Örömre ritkán akadt ok: a kézilabdásoktól a kosarasokig, a röplabdásoktól a vízilabdásokig egyaránt felejthető évet zártak a világversenyeken a magyar válogatottak.

Mocsaiék hetedik helye a legértékesebb eredmény

Visszatekintőnket kezdjük az egyik legpozitívabb eredménnyel: a férfi kézilabda-válogatott hetedik helyen zárt a januári, svédországi világbajnokságon, s ezzel közel került a londoni részvételhez, hiszen jogot szerzett az olimpiai kvalifikációs tornán való indulásra. Furcsa lehet, hogy egy hetedik hely a legszebb emlék, ám a rohamléptekkel fejlődő mezőnyben bravúrosnak titulálható a helytállás: Mocsai Lajos csapata teljesítette a kitűzött célt, ám mindez akkor lesz igazán értékes, ha Londonba is eljut a válogatott. Erre hatalmas szükség lenne, hiszen ha a mostani állapotot vesszük alapul, akkor a korábbi olimpiákhoz képest alig lesz magyar sportoló Londonban (egyelőre a pekingi létszám nagyjából fele szerzett jogot az indulásra).

Mocsai és csapata: üdítő kivétel
Fotó: mti

A kézis hölgyek már elszórakozták olimpiai esélyüket, elbuktak a Németország elleni világbajnoki selejtezőn, s a szégyenteljes kettős vereség után a matematikai esély is elszállt a nélkülük rendezett brazíliai vb-n. Legfeljebb abban lehet bízni, hogy ennél nincs lejjebb, bár ha figyelembe vesszük, hogy minden idők legalacsonyabb színvonalú magyar bajnoksága zajlik, nem túl biztató a jövőkép.

A nők és a férfiak is kipattantak a kosárból

Mint ahogy a kosarasok kapcsán sem nyúlhat senki a hűtőben tárolt pezsgőért a 2011-es szereplést ünnepelvén. A hölgyek és az urak egyaránt elpackázták az extra esélyt, s a pótselejtezőn sem tudtak kijutni az idei Európa-bajnokságra, pedig egyik válogatott feladata sem tűnt megoldhatatlannak. Szakmai bakik sorozatát követték el a válogatottak mellett ténykedők is (erről akkoriban ebben a cikkben emlékeztünk meg). Jót tett volna a sportág honi megítélésének a két csapat kontinensbajnoki részvétele, így viszont kezdődhet újra az építkezés, amelyet gátolhat, hogy még szövetségi kapitányt sem sikerült találni a válogatottak mellé.

Keményék menthetik meg a csapatsportágak becsületét

Férfi vízilabdaválogatott sanghaji vb-szereplése is rengeteg indulatot generált, ezt jelzi, hogy honlapunk történetének egyik legviharosabb cikke is ehhez köthető. A viszonyokat kevéssé ismerők számára akár sikerként is felfogható a negyedik hely, ám ha figyelembe vesszük, hogy valamennyi komoly riválisunk előttünk végzett, már nem ilyen rózsaszínű a kép. Persze minderre senki sem emlékszik majd, ha Kemény Dénes csapata (pillanatnyilag az egyetlen londoni résztvevő magyar válogatott) megszerzi zsinórban negyedik olimpiai aranyát.
 

Tizenhárom fürdőruhás férfi és a kapitány mentheti meg a csapatjátékokat
Fotó: telesport.hu

A hölgyek sanghaji szereplését egy szóval minősíthetjük: katasztrofális (kilencedik helyen zártak), s bár a csapat még kivívhatja az olimpiai szereplés jogát, az egyértelmű, hogy leszállóágban van idehaza a női szakág.

Már a hoki sem a régi

Úgy tűnik, a magyar jégkorongban is vége a hőskorszaknak. A válogatott a hazai rendezésű divízió I-es vb-n lemaradt a feljutásról, s erre a közeljövőben nem is lesz reális esélye. A nemzetközi szövetség átszervezte a vb-k rendszerét, s az új szisztémában Ausztria, Szlovénia, Nagy-Britannia, Japán és Ukrajna ellen nagyon kevés az esély a feljutásra. Ráadásul a szapporói hősök generációja lassan kiöregszik, az utódok pedig jóval haloványabbak. Elég csak a nemrég befejeződött U20-as divízió II-es vb-t említeni, ahol az ifjak a bronzérmet szerezték meg, s ne felejtsük el, ez a sportág harmadik vonala. S az sem mellékes, hogy a 2008-as feljutást kiharcoló generáció volt az utolsó, amellyel kapcsolatban még okkal beszélhettünk a siralmas létesítményhelyzetről, manapság ugyanis már bőven van fedett jégpálya Magyarországon. Egyelőre azonban pont azok a mindenre elszánt és tehetséges ifjak hiányoznak, mint amilyenek a hőstettet végrehajtó generáció tagjai voltak. Marad még a röplabda, ám erről a sportágról Magyarországon nem beszélhetünk: hiányzik a pénz, a tömegbázis, a közönség támogatása, azaz minden, ami a sikerhez kell. Ami ebben az egyébként világszerte népszerű és látványos sportágban idehaza történik, az vegetálásnak sem nevezhető.

M. B.

• Cimkék:
kézilabda válogatott olimpia 2012 London vízilabda kosárlabda

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére