Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
2010-10-28 15:15:00

Minőségi alultápláltság a jóléti társadalmakban

Mennyit költünk havonta?

Miből, mennyi pénzből élnek ma Magyarországon a családok? Legtöbbször megdöbbentően kevésből. Virág és Árpi, akik teljes nevüket nem vállalják, egy alföldi kisváros lakótelepen élnek két kisgyermekükkel.

A városszéli lakótelep apró lakásában minden a gyerekek körül forog. A falakon gyerekrajzok, színes nyomatok, az ebédlőasztalon só-lisztgyurma figurákban díszeleg a szalvéta, fejünk fölött papírmadár. A lakás tiszta, az ülőgarnitúra kopott, a nyolcvanas éveket idéző szekrénysor másik gazdánál szolgálhatott újkorában. Otthonillat. A két gyereken nem látszik, hogy komoly anyagi gondokkal küszködik a család.

Márkás cuccokat ugyan csak akkor tudnak hordani, ha módosabb rokonaiktól, ismerőseiktől örökölnek egy-egy darabot, de így is ízlésesen öltözködnek mindannyian.
– Az angol turkákban szerencsére fillérekért lehet jó minőségű gyerekruhát kapni – mondja mosolyogva az anya – és szerencsére nekem is megfelel a gyerekméret. A bolti vagy a butik árakat nem tudnánk megfizetni. Nem futna rá, mert nálunk mindent elvisz a banki hitel.

Valóban, az alig 50 négyzetméteres lakás minden vagyonuk. Virágék nulláról indultak: a szülők nem tudták támogatni anyagilag gyermekeiket. Az első évek albérletezése után döntöttek úgy, akármibe kerül is, saját lakásuk lesz. Albérletben nem szerettek volna gyereket nevelni. Árpi vasesztergályos szakmunkás, olyan ezermester fajta, aki traktortól a számítógépig mindenhez ért. Alkalmazottként dolgozik egy alkatrészgyárban, s alig keres többet 80 ezer forintnál, de ez legalább biztos pénz. Megbecsült, jó szakember, szeretik főnökei is, mégis munkahely változtatáson töri a fejét, mivel a család jövedelme nagyon csekély. A férj fizetése mellett hosszú évekig csak a családi pótlékra számíthattak.

Virág beleszaladt abba a csapdába, amit oly sokan elkövetnek manapság: minimális többlet keresetért feláldozta a hosszú távú biztonságot. Felszolgálói képesítése megszerzése után egy jól menő dunántúli étteremben pincérkedett – feketén. A tulaj csak úgy alkalmazta, ha nem kellett bejelentenie, hogy megússza a járulékfizetés minden terhét. A tizennyolc éves lány örült, hogy munkát kapott, beteg nem volt, eszébe sem jutottak a nyugdíjas évek. Csak akkor döbbent rá, mennyire elbántak vele, amikor kiderült: biztosítás híján nem jogosult a gyedre. Munkanélküli lett, de munkanélküli segélyt sem járt neki. Két apró gyereke mellett nem tudott, s ma sem tud visszamenni az éjszakázást is megkövetelő vendéglátó iparba. Így ő is, férje is megpróbál elvállalni minden munkát, ami csak lehetséges: kertgondozás, gyerekvigyázás, takarítás, ami egy kisvárosban adódik.

 A KSH legfrissebb adatai szerint az átlag magyar család két aktív korú felnőttből és két gyermekből áll. A családi létminimum (2+2 főre) 1990-ben 20 296, 2000-ben 99 978, míg a tavalyi évben 217 570 forint volt havonta. Ebből átlagosan havi 70 644 Forintot költöttek élelmiszer. Élelmiszerre évről-évre egyre kevesebbet költenek a háztartások, az energia és lakásfenntartás költségei viszont folyamatosan nőnek. A háztartások stagnáló vagy csökkenő bevételek esetén az élelmiszer-kiadásaikat úgy tudják lefaragni, hogy olcsóbb termékekre váltanak át, azokat vásárolják meg. Ezzel szemben a lakásfenntartási és az energiakiadások lényegesen rugalmatlanabbak, a háztartások sokkal nehezebben tudnak az egyre emelkedő energiaárakhoz alkalmazkodni, ami jelentős terhet jelent számukra. A távfűtéses lakások a legkisebb alapterületűek (55 m²), mégis itt fizettek legtöbbet, évi 226 ezer Ft-ot fűtési díjként. Az egy fűtött m²-re eső fűtési költség is itt a legmagasabb (4198 Ft). Ez 72%-kal nagyobb, mint ahol hagyományos tüzelőanyagokkal fűtenek, de földgázzal fűtők fajlagos költségénél is 51%-kal több.

A banki kamatok és a közüzemi számlák nőttek, a család gazdasági mérlege egyre inkább nullába fordult. Árpi fizetése mellé, 26 600 forint családi pótlékot kapnak, az ismerősöknél elvállalt munkákból összejön maximum 30-40 ezer forint. A bankkölcsön viszont elvisz 67 ezer forintot, a villany a gáz, hideg-meleg víz, közös költség összesen közelítőleg havonta 50 ezret. A gyerekek napközis étkeztetése 17 000 Forint lenne, amire csak nehezen futotta eddig a családi kasszából. Még szerencse, hogy megkapták a gyermekvédelmi támogatást, ami ugyan nem jelent plusz jövedelmet, de így ebben az évben ingyen étkezhetnek a gyerekek. Az iskolában Petra ingyen kapta a tankönyveket is. Nagy segítséget jelent, hogy a nagymama kertje. Itt termelik meg a zöldséget, a gyümölcsöt, tyúkok kapirgálnak az udvaron, így a tojás, a hús, lekvár is biztosítva van a család számára. Nem csoda hát, ha Virág figyeli az akciókat, a bolti vásárlásokat minimumra szorítja.

A minőségi alultápláltság elsősorban a jóléti társadalmakat sújtja. Magyarországon a családok több mint felénél megfigyelhető, hogy az élelem mennyisége megfelelő, a minősége azonban nem fedezi szervezetünk tápanyag-, vitamin- és ásványi anyag igényét. Mivel a kalória bevitel indokolatlanul nagy, a minőségi éhezés hosszútávon elhízást okozhat, hiánybetegségek kialakulásához is vezethet.


– Gyakran előfordul, hogy a sarki kisboltban hónap végén hitelre kell vásárolnom a reggelihez való kenyeret, párizsit. Tejet ritkán veszek.
Főzni csak hétvégén szokott Virág, mert a család tagjai a közétkeztetésben esznek. A hétvégi ebéd, szinte mindig a nagymama kertjéből kerül ki, a gyümölcsöt is beleértve. A jobb elhelyezkedés reményében (a két műszakos munka mellett) Árpi esti tagozaton leérettségizett, most felesége is beiratkozott a gimnáziumba. Az érettségivel talán van esély arra, hogy Árpit felvegyék a környéken épülő autógyárba, ahol nyugati színvonalú fizetéseket ígérnek. Virág megszerezte a gondozónői képzést is. Lassan második hónapja részmunkaidős dadaként dolgozik a halmozottan fogyatékos gyermekek óvodai csoportjában. A havi negyven ezer forintos fizetés egy kis fellélegzést jelent a család számára.
                                                                         Miklya Luzsányi Mónika

Az EU tehetősebb tagállamai közül Franciaország rendelkezik az egyik legátfogóbb családtámogatási rendszerrel.  Bővebben

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.