Ki zsákmányol, ki diétázik

Hány kilométerre terem a kenyér?

Az akció, amelyhez e honlapon keresztül lehet csatlakozni, november 10-ig tart. A cél többek között a kisebb környezetszennyezés, hiszen például a déli gyümölcsök több tízezer kilométert utaznak, amíg a nagyáruházakba kerülnek. Bár kevesebbet, de szintén utazik a Spanyolországból származó paprika, az olasz szőlő, vagy a holland paradicsom is.

– Amikor megtaláltam az 50 kilométeres diéta honlapját, úgy döntöttem, megpróbálom. Nem veszítek semmit, és szórakozásnak sem utolsó – véli Károly, akivel egy piacon találkoztam. Rita szintén egy szemrevaló zöldséges pult előtt álldogált, amikor kifejtette, hogy a diétával új világot építünk magunkban.

– Tetszik, hogy nincsenek kötött szabályok. Igaz, hogy nem könnyű a környékről mindent beszereznem, mert nem mindig tűntetik fel, hogy honnan származik.

– Szeretek főzni, szeretek enni, és nem tudom elviselni ezt az újfajta kizsákmányolást, a piacok és a nagyvállalatok monopolhelyzetét – mondja Anna. A fiatal nő szerint élhetünk úgy, hogy kizárjuk az életünkből a multikat. Ezzel segíthetjük a kistermelőket. A piacon vásárolt zöldségek, gyümölcsök finomabbak is, és a csomagolással együtt járó szemetet sem növelem, ha ott vásárolok – teszi hozzá, és egy kilogramm piros almát vásárol.

A dolog lényege a gazdasági szempontokon túl a lemondás gyakorlása. Indiában szó-böjt is van, amit itthon is lehet gyakorolni: a jezsuiták szerveznek ilyen lelkigyakorlatokat, és a szerzetesek évszázadok óta gyakorolják az önmegtartoztatás különböző formáit is. A fenti „diéta szervezői és követői elsősorban a Föld, mint bioszféra érdekében döntöttek úgy, hogy lemondanak bizonyos élelmiszerekről.

Malek Gergő

• Cimkék:
monopol helyzet környzetszennyezés multik kistermlők piac

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére