Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
2010-11-05 15:09:00

Önellátó gazdálkodással túlélhetjük a fogyasztói társadalom összeomlását?

Akik elvetették a MAG-ot

Ez a világ megérett a pusztulásra? A MAG közösség tagjai úgy gondolják, igen, tehát másképp kell élnünk. Úgy, ahogy régi paraszti őseink tették. Életük: majdnem teljesen megvalósult önellátás, lelkesedéssel fűszerezve.

Magfalván a hagyományos paraszti gazdálkodás, és az önellátás szellemében építik falujukat vállalkozó kedvű fiatalok. A falu létezésére mindössze egy szerény tábla utal a Monor és Gomba közötti úton. A jelzés egy hasonlóan szerény földút felé mutat, amely egy kisebb-nagyobb lakó- közösségi- és gazdasági épületből álló, tanya-jellegű településre vezet. A látvány félkész állapotot tükröz.

Az 50 hektáros birtok tulajdonosa, a kísérleti önellátó falú gondolatának atyja, Géczy Gábor fizikus, 2006-ban 10 házból álló települést álmodott ide. Hogy miért pont ide, arra már egykori tanítványa, Kiss Gergely válaszol, aki a kezdetektől részt vesz a falu építésében.

A MAG-ot 1997-ben hozta létre Géczy Gábor fizikus és baráti köre. Úgy gondolják, hogy a jelen fogyasztói civilizáció a végnapjait éli. A MAG szó a Mintaként Alkalmazott Gondviselés elnevezést rövidíti, de arra is utal, hogy a növények magok formájában képesek átvészelni a telet. A MAG független, önszerveződő, önellátó közösségek hierarchikus rendszere, amelyet ma mintegy félszáz anyaországi és határon túli közösség alkot, de ez a szám folyamatosan nő. A cél, hogy az ökológiai katasztrófa előtt minél több ember függetleníthesse magát a nagy ellátó rendszerektől, s a hagyományos, önellátó paraszti gazdálkodáshoz visszatérve esélyt adjon magának és a családjának a túlélésre.

– A helyválasztást elsősorban a városoktól való optimális távolság és a táj mozaik jellege indokolta – fejti ki a a fiatal székesfehérvári földrajztanár. Elég közel vagyunk még az emberi, kereskedelmi kapcsolatok fenntartásához, de elég távol a különböző civilizációs szennyeződésektől.

– Szántó, legelő és erdő egyaránt található itt, a gazdálkodás teljes vertikumát gyakorolhatjuk – folytatja. – Amikor idejöttünk, teljesen elhagyatott, szeméttel, gyomokkal borított területet találtunk. Egy részéről még a termőtalajt is elhordattuk. Úgy gondoltuk, itt megmutathatjuk, hogyan lehet egy súlyosan lepusztított helyet megváltoztatott tájhasználattal újra élővé tenni. Ha itt meg lehet élni, akkor bárhol az országban.


Fokozatos átállás


Az építkezés három éve kezdődött erdélyi parasztemberek segítségével. Ők tanították meg a hagyományos népi építési módszereket az érdeklődő fiataloknak. Ma már többen önállóan is képesek egy-egy vályogtéglából rakott, vert vályogfalú, vagy szalmabálákból épített, s vályoggal tapasztott falú épület felhúzására. Minden típusból van egy-két elkészült épület, a tetején többnyire napkollektorral. Az étkezővel és kemencékkel egybeépített nyári konyhában Margit, Géczy Gábor felesége főzi az ebédet.

– Még nem tudtunk teljesen függetlenedni a külvilágtól. Kintről szerezzük be a benzint és a szerszámokat, illetve élelmiszerek és az építőanyagok jelentős részét. Nem szakítottunk teljesen a polgári foglakozásunkkal sem – avat be a részletekbe Magfalva első állandó lakója.

– Minden területen fokozatos az átállás. A házak és az ólak világítása, vagy a villanypásztor üzemeltetése például már a napenergiából nyert árammal megy, de a szennyest Gombára hordom, mert egy mosógépet nem bír el a napkollektor. 
A gazdálkodás előbbre tart: kukoricát, tönkölybúzát, zöldségféléket és takarmánynövényeket termesztenek, baromfikat, lovakat és mangalicákat tenyésztenek. A vizet kerekes kútból nyerik, a terület megfelelő páratartalmát és a harmatképződést mesterséges vízgyűjtő medencék létesítésével biztosítják.

– Biogazdálkodást folytatunk. Van saját kemencénk, magunk sütjük a kenyerünket, készítjük a tésztánkat – folytatja Margit. - Kenyeret és húst már most is árusítunk, de ez még messze nem fedezi kiadásainkat.

Egyelőre az építkezés, a befektetés idejét élik, ami jelentős kiadással jár. Ha minden elkészül, remélik, hogy meg tudnak majd élni terményeik és termékeik eladásából. A cél, hogy önellátókká  váljanak. 

Magfalva „népe”

A jelenleg Magfalván tartózkodók zöme alkalmi segítő, bár a közösség nyitott. Amennyiben Magfalván szeretne letelepedni valaki, egy év próbaidőt kell itt töltenie, s ha sikeresen beilleszkedett, telket, földet kell vennie magának, és – a közösség segítségével – felépítenie a házát. Itt ugyanis a ház és a telek a lakóké, míg a szántó, a legelő és az erdő osztatlan közös tulajdonban marad, ahogyan az egykori falvakban is szokás volt. Ez nagyban segíti a közös gazdálkodást. Seiffert Attila efféle próbaidős.

– Fertőszentmiklósról jöttem, eredeti szakmám esztergályos – meséli. A közösség létezéséről az interneten szereztem tudomást. Eljártam előadásokra, majd egy nyári tábor annyira megtetszett, hogy semmi kedvem nem volt hazamenni. Egy éve költöztem ide, a falu életét, működését szeretném tanulmányozni, aztán megpróbálok Fertőszentmiklós környékén valami hasonlót létrehozni, ha találok magam mellé társakat. Ha nem, könnyen lehet, hogy visszatérek.

Hasonló cipőben jár Kiss Gergely is, aki minden évben többször visszatér, besegít a munkálatokba, s előadásokat tart a nyári táborokban, illetve a pénteki nyílt napokon. Fő szakterülete a népi gyógymódok alkalmazása. – Egyelőre kettős életet élek – mondja. - Hétköznaponként tanítok, de amikor csak tehetem lejövök ide. Később majd eldöntöm, alapítok-e valami hasonlót vagy magam is ide költözöm.


Sok apró sziget


Egyre többen gondolkodnak hozzájuk hasonlóan. Azok, akik a gyakorlatban is kipróbálják mindezt, már jóval kevesebben vannak. Legtöbben kicsiben, a kertjükben gyakorolják az önellátást és a biogazdálkodást.

– Örömmel konstatáltam, hogy az általam látogatott falvak kiegészítik egymást. Hol a növénytermesztésé, hol az állattartásé, hol megújuló energiaforrásoké, hol a népi hagyományoké, vagy a gyógyításé a főszerep. Mi itt Magfalván a mintaadást tartjuk legfontosabbnak. Aki akar, itt megtanulhat házat építeni, önállóan gazdálkodni, gyógyítani. Jöhetnek még olyan idők, amikor erre a tudásra, sokkal nagyobb szükség lesz, mert egyszerűen nem lesz más – véli Kiss Gergely, aki számos, úgynevezett öko-faluban járt az elmúlt évek során.


Csikor Ottó 

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.