Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
2010-10-31 06:21:00

Éljen az egyszerűség!

A puritanizmus hatása ma

A puritánok valóban nem szeretkeznek, nem szórakoznak, és hitüket másokra erőltetik? Vagy csak nem cserélik évente az autójukat?

A puritanizmus, mint életforma gyökere l. Erzsébet uralkodása idejére, a tizenhatodik század végére nyúlik vissza. Két törvény született ekkor, az egyik megerősítette az angol egyház Rómától való függetlenségét, a másik meghatározta, milyen is legyen ez a független egyház. A puritánok elégedetlenek voltak mindkettővel, erkölcsileg szigorúbbat szerettek volna. Egyetértettek ugyanis a kálvinistákkal abban, hogy az egyházi méltóságok visszaélései az egyház megromlásához vezettek. Szerették volna újra bibliai alapra helyezni az egyházi gyakorlatokat. Kifogásolták a templomokban a dísztárgyakat, a papi öltözéket, az orgonát, a térdhajtást.

Központi hittételük szerint Isten a legfelsőbb tekintély, így az istentiszteleteken az igehirdetésre helyezték a hangsúlyt, és azt vallották, az Isten kegyelme átformálja az embert. Úgy gondolták, hogy akin Isten megkönyörül, abban kialakul a megbocsátás bizonyossága. De megjelenik az arra való érdemtelenség érzése is, így ezt az embert hála tölti el Isten iránt. Ez a hála alázatos, engedelmes életmódban nyilvánul meg.

A napi kenyér számukra elsősorban Isten igéje, a Biblia volt, de fontos volt számukra az erkölcs, a tömegek felvilágosítása, és mindenben alapvetően az egyszerűséget keresték.
 

Később a puritán kifejezés pejoratív felhangot kapott. Olyan emberekre használták, akik túlságosan szigorúan vélekednek a szexualitásról, nem szeretnek szórakozni, illetve hitüket másokra erőszakolják. Valójában ezek a tulajdonságok nem jellemezték az angliai puritánokat, inkább a gyarmati Amerika puritánjaira illettek.

Bár először a puritánok „birodalma” a város volt, később, mivel az európai telepesek küldetése sikerrel járt Amerikában, a korai puritán szemlélet nyomán a háborítatlan természet új megvilágításba került. Úgy tekintettek rá, mint a boldog élet megteremtéséhez szükséges forrásra. Az ember átvette a hatalmat felette, így a természet már számukra is ígéretet hordozott. A tizenkilencedik század Amerikájának egyik nagy filozófusára, Henry David Thoreau-ra is hatottak a puritanizmus elvei. Ő végképp szakított a várossal, évekig a „vadonban” élt, naponta órákat gyalogolt.

Az 1970-es években újra éledt a puritanizmus, mint életmód részben Thoreau hatására, igaz, a lényege (a hit) elveszni látszott. Szinte minden nyugat-európai ipari országban, és Észak- Amerikában csendes forradalom kezdődött. A legkülönbözőbb korú emberek olyan életmóddal kísérleteztek, amely a világgal finomabban, egyszerűbben érintkezik. Értelmiségiek, gyári munkások és diákok szerényebben kezdtek el élni.
 

A városlakók apró kerteket kezdtek művelni, az elővárosban élők komposztálásba fogtak, a hulladékokat nem dobták már ki, hanem szelektálták. Átalakult az étkezésük is, újra felfedezték a piacokat. A tanár megtanulta az asztalosmunkát is, és a család sokszor úgy döntött, nem vesz új televíziót, új autót, talán nem is tudva, hogy ezzel a valahai puritanizmus határmezsgyéjén jár.
 

K.E.
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.