A gyermekszületések agresszív ösztönzése

Mennyi a családi adókedvezmény?

A családtámogatás számos elemét teljesen természetesnek vesszük. Ilyen például a támogatott óvodai étkeztetés, a kedvezményes iskolai tankönyv vagy a gyermekek csökkentett árú múzeumi belépője. A  jelenlegi kormányzat által preferált kedvezmények politikája azonban lényeges bővülést mutat, ennek rendszere azonban nem értelmezhető a népsesedési adatok ismerete nélkül.

A KSH 2009-es jelentése szerint a magyar népesség egyik nagy problémája a korösszetétel kedvezőtlen alakulásából adódik, amit a fiatalok (0–14 évesek), és az idős korúak (64 évnél idősebbek) egymáshoz viszonyított aránya mutat. Optimális esetben a fiatalok többen vannak, mint az idősebb generációba tartozók, azonban a tíz kelet-európai Uniós tagország közül hétben, - Bulgária, Csehország, a balti államok, Magyarország és Szlovénia - a 64 évesnél idősebbek aránya a magasabb, ami az elöregedő népesség egyik jellemző sajátossága.

A legnagyobb különbség a két korcsoport között Bulgáriában található, itt a fiatalok népességen belüli aránya 2008-ban 13,4 százalék, míg a 64 évesnél idősebbeké 17,3 százalék volt. Emellett Észtországban és Lettországban is igen jelentős a különbség: 2,4, illetve 3,4 százalékpont. Három államot: Lengyelországot, Romániát és Szlovákiát 2008-ban a 15 éven aluliak nagyobb aránya jellemezte. Ez utóbbi országok közül Szlovákiában a legmagasabb a fiatalok 15,8 százalék, és a legkisebb az idősebb korosztályok 12 százalék részesedése. Magyarországon a népességen belül 15 százalékot tett ki a fiatalok és 16,2 százalékot az idősebbek aránya. Az Unión belül átlagosan a 15 éven aluli fiatalok a népesség 15,8 százalékát, a 64 évnél idősebbek 16,9 százalékát tették ki.

A Bajnai-kabinet annak idején már megszavazta a 2011-es adórendszert, amely 17 százalékos adóval számolt 15 millió forint éves szuperbruttó, azaz 984 ezer forintos havi bruttó fizetési határig (afölött 32 százalék). Az eddig napvilágra került tények alapján az Orbán- és Bajnai kormányzat is egyetért abban, hogy a munkát terhelő alacsony adóban rejlik az ország gazdasági versenyképességének szükséges feltétele. Ehhez képest viszont a családi adózás új modellje hosszú távú, nemzetstratégiai jelentőségű program. A Fidesz-KDNP kormány több gyermek születését az agresszív gazdasági ösztönzésében látja, ez az a kitörési lehetőség, amely Magyarországot erős, önálló, reproduktív, jövőbe látó nemzetté teszi.

A kormányok ereje elsősorban nem abban érhető tetten, hogy milyen pozitív jövőképeket festenek le, hanem abban, hogy a pozitív eredmények elérése érdekében milyen érdekcsoportokkal képesek szembemenni. A Bajnai-kabinet az ingatlanadóval szerette volna finanszírozni az adókönnyítéseket, de szakmai hiányosságai miatt az az Alkotmánybíróságon elvérzett. Úgy tűnik: az Orbán-kormány új családtámogatási modelljének alapja a válságadók és a nyugdíjrendszer átalakítása.
 

Kis Ferenc Balázs

• Cimkék:
családi adókedvezmény adó munka család

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére