Sivataggá válik Magyarország?

Újragombolni az agrárkabátot

Drasztikus változások előtt áll hazánk klímája. A hetekben tartott környezetvédelmi és energetikai konferencián – többek között Szegeden, Olajos Péter államtitkár előadásában hangzott el: a globális felmelegedés Magyarországot kiemelten érinti. A felmelegedés egyik következménye az elsivatagosodás – ennek hatásaira a mezőgazdászoknak is fel kell készülniük.

Országunk bizonyos, ma még termőként ismert területei a globális felmelegedés hatására 30 éven belül elsivatagosodik, így termőföldünk termékenysége leromlik. Keresni kell a lehetőséget mind pályázati, mind banki finanszírozás szintjén, hogyan lehet minél nagyobb arányban termőföldjeinket öntözni, ez a hazai mezőgazdasági termelés jövőjének záloga.

Mivel hazánkban gabonából túltermelés van, megfelelő támogatási rendszerrel külön kell választani az élelmiszeripari és energetikai termelést. Jelenleg Magyarországon búzából és kukoricából is túltermelés van, a termelés egy részét energetikai irányba kell elvinni, akár újfajta energianövények telepítéséről, akár az évtizedes tapasztalatokra alapuló kukoricatermelésről van szó.

A vidékfejlesztést az oktatás reformjával kell megkezdeni, egyértelmű irány az agrár- és élelmiszeripari képzések minőségének fejlesztése már középiskolai szinten. A termőföldek öntözése újabb szegmenseket nyithat meg, különösen a vetőmagtermelés kapcsán, aminek a hozzáadott értéke, így az ára komoly gazdasági előnyökhöz juttathatná hazánkat. Nagyobb szerep juthatna az ilyen irányú K+F-nek, ezáltal a már most is, a fajtáiról méltán híres Szegedi Gabonakutatónak és Martonvásárnak is.

Másik fontos irány lehet a biogazdálkodás, amit az Unió nagyon támogat, az erre alapuló kisüzemi feldolgozóiparra, mint például a természetes zöldséglé, gyümölcslé gyártása. A jelenleg hazánkban előállított mennyiség, még a hazai igényeket sem tudja kielégíteni, gondoljunk a nyugat-európai országok igényeire is.

Az unió támogatja a művelés alól kivont területeket is, így a családi gazdaságok elgondolkodhatnak akár a rideg állattartáson is. A nagy állattartó telepek helyett hatékonyabb lenne kis élelmiszerüzemeket kifejleszteni, ahol az őshonos szürkemarha és mangalica kerülne feldolgozásra, és aminek Nyugat-európában szintén piacot lehetne találni. Mindkét fajta rideg állattartásban tartható.

Az élelmiszeripart tönkre lehet tenni a túlszabályozásokkal, így inkább az ellenőrzések gyakoriságát kell növelni és a régi hagyományos eljárásokra alapuló decentralizált élelmiszeripart kell építeni. Az új munkahelyek megteremtésének egyik alapja lehet a mezőgazdaság alapjainak újragondolása. Hosszú távon a legnagyobb munkaerőigénye az üvegházas, geotermikus fűtésre alapuló kertészeteknek van.

Nagy Tamás

• Cimkék:
sivatag elsivatagosodás mezőgazdaság feldolgozóipar élelmiszer élelmiszeripar üvegház munkaerő K+F

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére