Találd meg a napsugarat!

„Ez nem lehet igaz" – gondoltam, „ez a betegség most ágynak dönt, és jó néhány napot itthon kell maradnom. Nem tudok dolgozni menni, nem találkozhatom a barátaimmal vagy a családommal!" Amikor erre gondoltam, az elégedetlenség hulláma töltött el, feküdtem az ágyamon és zúgolódtam. Azután lassanként kezdtem meglátni a pozitív oldalát is a helyzetemnek. Végül is nincsenek elviselhetetlen fájdalmaim. A betegség nem ígérkezik tartósnak, sem halálos kimenetelűnek. Elolvashatom ezalatt az összes könyvet, amelyeket már annyira akartam. A kényelmes otthonomban lehetek, tető van a fejem felett, és finom étel az asztalomon. A barátaim és rokonaim rendszeresen felhívnak telefonon, és érdeklődnek állapotom felől. A lelkészem megígérte, hogy imádkozik értem.

„Mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata" – mondja Pál apostol az 1Tessz 5,18-ban. Amikor kész voltam elfogadni ezt a felhívást, felfedeztem, hogy még a betegség idejét is felhasználhatom imádkozásra, elmélkedésre és az Isten ismeretében való növekedésre.
 

Atyánk, köszönjük, hogy képessé teszel minket helyzetünk pozitív oldalát meglátni. Tudjuk, hogy még életünk kellemetlen eseményeit is javunkra tudod használni, ha nyitottak vagyunk a Szentlélek szavára. Ámen.

Az Istenben való hit az átkot is áldássá fordíthatja. (Neh 13,2)

Anitha Rajasekharan (Tamil Nadu, India)

Forrás: Csendes Percek

• Cimkék:
hála betegség ima elmélkedés

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére