Mai morzsa
2011-12-05 17:00:00
Imádság testi és lelki gyógyulásért
Beteg valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit, hogy azok imádkozzanak felette és kenjék meg őt olajjal az Úr nevében. És a hitből való imádság megtartja a szenvedőt.
(Jakab 5, 14-15)
Az imádkozó összekapcsolódik a beteggel fotó: innen
A keresztyén embernek betegségében mindenekelőtt Istent kell segítségül hívnia. Semmi esetre se tegyünk úgy, mint Asa király, aki csupán az orvosokat kereste, nem az Urat (2 Krón 16, 12). Ezzel nem azt mondjuk, hogy ki kell kapcsolnunk a gyógyszereket. Ezékiás király gyógyulása felülről való kegyelmi ajándék volt, jóllehet Ézsaiás arra utasította, hogy tegyen fügekötést a veszélyes kelevényre.
Az őskeresztyén gyülekezetekben betegségnél is Jézus nevét hívták segítségül. Napjainkban a gyógyítás kegyelmi ajándéka nincs olyan nagy mértékben jelen, még a hívő gyülekezetekben sem. Pedig a mi időnkben is bizonyságot tesz az Úr hívő emberek mellett, akik betegre teszik kezüket. A kézrátételnél ugyanis az imádkozó összekapcsolódik a beteggel, eggyé lesz vele.
Az olajjal való megkenés is jelképes cselekedet volt. Pontosan gy írja le az Ige: „Kenjék meg őt olajjal és imádkozzanak felette.” Tehát nem az olaj, hanem a hívő imádság a döntő. Az olaj az életerő (Zsolt 23, 5) és az öröm (Zsolt 45, 8) jelképe. – Az olajjal való megkenés tehát nem varázsszer, hanem csak külső jele a Megváltóba vetett bizalomnak. Nem az olaj, hanem a hívő imádság tartja meg a beteget. De nem is maga az imádság, hanem a hit, mert a hit ragadja meg az Urat. Az Úr az, aki segít rajtad. A hit felszabadítja az Õ kezét, a hitetlenség megkötözi.
Lázár feltámasztásának történetéből látjuk meg, mi a hit (Jn 11). Márta hitt abban, hogy a testvére nem halt volna meg, ha Jézus ott lett volna. Elhitte, hogy Jézus mindent megkap Istentől, amit kér. De amikor Jézus azt mondja: „Feltámad a testvéred!” – akkor így szól: "Tudom, hogy feltámad a feltámadáskor, az utolsó napon." Nem tud hitben felemelkedni odáig, hogy most támad fel. Jézus mégis meggondolkoztatja: „Én vagyok a feltámadás és az élet” – tehát most és ebben az esetben is. Az igazi hit nem általánosan és valamikorra nézve ragadja meg a segítséget, hanem most, a jelenlegi helyzetben. Az ilyen hitet igazolja az Úr.
Carl Eichhorn: „Isten műhelyében” c. könyvéből
|
