Valójában pénzügyi listát tartalmaz

Titokzatos üzenet a múltból: Európa legrégibb írása

Az írásos emlék csak azért maradhatott fenn, mert mintegy 3500 évvel ezelőtt kigyulladt egy szemétkupac – állapították meg szakemberek. Az agyagtáblára a szöveget egy mükénéi írnok karcolta valamikor Kr. e. 1450 és 1350 között. A táblát egy olajfaültetvényen találták a délnyugat-görögországi Iklaina településen.

Ennek az írótáblának nem kellett volna ott lennie

A mükénéiek, akiket leginkább Homérosz Iliász című eposzából ismerhetünk, amint Trója ellen vívnak háborút, Kr. e. 1600 és 1100 között uralták Görögországot. Az Ikliánában folytatott ásatások során eddig feltártak egy korai mükénéi palotát, a teraszos földműveléshez épített falakat, mozaikokat és egy nagyon fejlett csatornarendszert.

Ennek az írótáblának nem kellett volna itt lennie annak fényében, amit eddig a korról tudtunk. Először is a mükénéi agyagtáblák nem születhettek meg ilyen korán. Másodszor eddig ilyen táblákat csak néhány nagyobb palota helyszínén találtak. Ilyen volt az eddig legkorábbinak tartott, amelyet Mükéné város palotájának romjai közül ástak ki – közölte Michael Cosmopoulos a Missouri-St.Louis Egyetem archeológusa. Bár Iklainában is volt palota a mükénéi királyságok korai korszakában, abban a korban, amikor a tábla íródott, a térség csak kísérőtelepülése volt Pülosz városának, amely Neszter király székhelye volt – tette hozzá.

A táblán olvasható karcolatok, amelyek 2,5 centiméter magasak és 4 centiméter szélesek, az égei szótagírások közé tartozó lineáris B írásrendszer korai példái. Ez a görög nyelv egy nagyon ősi formája, amely 87 jelből állt, mindegyik egy-egy szótagot jelentet. A mükénéiek ezt a fajta írást az uralkodó osztályt érdeklő gazdasági témák rögzítésére használták. Az iklainai agyagtábla elülső oldalán talált írásjelek a gyártani igét őrzik. A hátoldalán lévők valószínűleg egy tulajdonosi listát takarnak nevekkel és számokkal. Az ilyen feljegyzéseket egyetlen pénzügyi évre készítették – vélik a kutatók.

Az ilyen táblákat nem égették ki, csak megszárították a napon, ezért törékenyek voltak. Egy lakos kidobta a szemétbe a táblát, majd elégette a szemetet. Ez a tűz keményítette meg az agyagot, és őrizte meg a táblát – mondta Cosmopoulos, a National Geographic Newsnak. Az Európa legrégebbi irásbeliségéről szóló tanulmány a Proceedings of the Athens Archaelogical Society folyóirat áprilisi számában jelenik meg.

Figyelemre méltó, hogy a régészeti felfedezéshez kapcsolódó kutatások, publikációk éppen mostanában látnak napvilágot, mikor a legrégebbi keresztény iratról – melyről a Mindennapi  a minap adott hírt – is fellángolt a vita.

mi

• Cimkék:
görög szöveg ókori szemét régészet agyagtábla írás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére