- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
![]() |
Kultúra
2011-06-24 09:34:00 Éjjel is van VilágosságSzent Iván-éj: Keresztelő Szent János ünnepe![]() Az ősatyák korában kánaáni népek is megülték a nyári napforduló ünnepét. Az ószövetségi iratok tanúbizonysága szerint Izraelben is elterjedt volt a tűzáldozat, s egyes feltételezések szerint gyermek-, emberáldozatot is bemutattak ezen a napon. Valószínűleg erre a rituáléra utalnak az Ezékiel könyvében olvasható sorok: „Tisztátalanokká teszitek magatokat, amikor ajándékot hoztok, és elégetitek áldozatul fiaitokat bálványaitoknak mindmáig! (Ez. 20.31) Még maga Áház, Júda királya is beleesett ebbe a bűnbe: (Áház) nem azt tette, amit ősatyja, Dávid, amit helyesnek lát Istene, az ÚR, hanem Izráel királyainak az útján járt, sőt még a fiát is elégette áldozatul, azoknak a népeknek az utálatos szokása szerint, amelyeket kiűzött az ÚR Izráel fiai elől. (2Kir. 16.3) A kereszténység kialakulásának idejére a zsidók körében már nem mutattak be gyermekáldozatot, de a júniusi tűzünnepek nem csak a Közel-Keleten, és Egyiptomban, hanem szerte Európában is igen elterjedtek voltak. Talán ez lehetett az oka annak, hogy az egyházi ünnepkör egyik sarkpontjának emelték be Szent Iván napját. Az Egyház egyes országokban a Szent Iván tüzét az „opera diabolica”, vagyis az ördögi cselekedetek közé sorozta. Máshol azonban, így hazánkban is megtűrte.
De ki is ez a „titokzatos” szent, akinek az ünnepén örömtüzek gyúlnak hazánkban? Ha megnézzük a naptárt valójában nem az év csillagászatilag legrövidebb éjszakáján (június 21.-én), hanem 24-én ünnepeljük Szent Iván éjjelét. Az európai nyelvekben jobbára nyárközépnek megnevezett ünnep, hazánkban az egyházi naptár szerint Keresztelő Szent János, Jézus unokatestvérének ünnepét jelöli. A „Szent Iván” kifejezés valószínűleg Szent István királyunk idején, bizánci hatásra terjedt el, mint ahogy a június hónap régi magyar neve is a Szent Iván ünnepére utalt. ![]() Tűzugrás az 1930-as években Nógrád megyében Az, hogy ez a „csúszás” megtörtént, nem csak a csillagászati és a naptári év elcsúszásnak köszönhető, hanem valószínűleg az egyházatyák tudatos döntése volt. Ezt bizonyítja többek között az is, hogy Szűz Márián kívül egyedül Keresztelő Szent Jánost ünnepeljük a születésnapján, míg a többi szent ünnepnapját a halála vélhető időpontjára tűzték ki. Bálint Sándor néprajztudós szerint „Ennek oka az, hogy Máriának Erzsébetnél való látogatása alkalmával az Üdvözítő közelsége miatt János is megszenteltetett anyja méhében: alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek (Lukács 1,41). Miklya Luzsányi Mónika
|
![]() Hírsor
![]() A hét java
|
![]() |
|
![]() |