Vallási dráma Oscar-díjra jelölve

Súlyos képek: terror és meditáció

Ahogy közeledik az év vége, egyre inkább úgy tűnik, igazán rendhagyó alkotás lesz a legsikeresebb film Franciaországban. Xavier Beauvois alkotása, a Des hommes et des dieux (hozzávetőleges magyar fordítása: Istentől és embertől) ugyanis megtörtént eseményeken alapuló dráma egy algériai cisztercita közösség iszlám fundamentalisták általi elhurcolásáról és kivégzéséről.

Nem könnyű darab, hanem súlyos képekkel komponált meditáció hitről, a bátorságról és kötelességtudatról. Ennek ellenére Franciaországban hihetetlen szakmai- és közönségsikert aratott. Az idei Cannes-i fesztiválon elnyerte a Nagydíjat és a keresztény filmes közösség díját: az Ökumenikus Díjat. Franciaország a legjobb nemzetközi filmnek járó Oscar-díjra is ezt a filmet jelöli. De a kritikai- és fesztiválsikereken kívül a film a vetítőtermekben is aratott: eddig több, mint kétmillióan látták a francia mozikban, és négy hétig vezette a nézettségi listát is.

Mi lehet a siker titka?

A történet drámaisága önmagáért beszél. A kilencvenes évek derekán az Atlasz-hegységben, az algériai Tibhirine-ben él – kiváló kapcsolatot ápolva a helyi muszlimokkal – egy kis francia cisztercita közösség. A békés szerzetesi életet azonban fenekestül felforgatják az iszlám szélsőségesek, akik folyamatos nyomás alá helyezik a kolostor tagjait. A szerzetesek azonban szembenéznek a halálos fenyegetésekkel, és – részben a helybéliekkel való jó kapcsolat, valamint az őket övező tisztelet miatt – a biztonsági szempontok ellenére sem cserélik fel algériai kolostorukat békés francia közösségre. Így azután az sem éri meglepetésként őket, hogy egy márciusi éjszakán a Fegyveres Iszlamista Csoport (GIA) elnevezésű szélsőséges gerillaszervezet behatol kolostorukba, és elhurcol hét szerzetest. A szerzeteseket a hegyek közé viszik, és – ez már a film elbeszélésén túli valóság – két hónapig rabságban tartják, majd barbár kegyetlenséggel végeznek velük. Levágott fejeiket az algériai hatóságok találják meg, testük nyughelye a mai napig ismeretlen. Sőt, az elmúlt csaknem másfél évtizedben számtalan feltételezés kapott szárnyra, hogy a szerzetesekkel valójában nem elrablóik végeztek, vagy nem pont úgy, ahogyan azt annak idején megállapították.

Ez a gyanú már a legmagasabb francia kormánykörökben is megfogalmazódott, Nicolas Sarkozy elnök – az algériai kormányzat hangos nemtetszésétől kísérve – tavaly bejelentette: újranyitná az ügy aktáit, hogy egyszer s mindenkorra kiderüljön, ki felelős a gyilkosságokért. Felmerült ugyanis, hogy esetleg algériai kormánykatonák hajtották végre a lefejezést, hogy a francia közvéleményt a GIA ellen hergeljék. 

Algír-francia kapcsolat

A történelmi-kulturális kontextust figyelembe véve nem túlzás, ha azt állítjuk: a cisztercita szerzetesek története a francia közönség számára magába sűríti az elmúlt ötven évnek az arab világgal kapcsolatos összes ellentmondását.

Algéria Franciaország egyik legrégebbi exgyarmata, mely gyarmattartójától csak az 1954 és 1962 közötti háború után tudott megszabadulni. De a viszony nem írható le egyszerű francia politikai, nyelvi és kulturális uralomként: a két ország ezer kusza szállal kapcsolódik egymáshoz. A kölcsönösséggel kapcsolatban elég talán annyit említeni, hogy Algériában született Jacques Derrida, a közelmúlt egyik legbefolyásosabb francia filozófusa, illetve algériai származású Zinedine Zidane, Michel Platini mellett a legnagyobb francia futballikon. A két ország szoros kulturális, politikai és migrációs kapcsolata miatt természetes, hogy a francia közvélemény érzékenyen reagál Algéria legkisebb rezdülésére is.

Hát még ha példátlan, elsősorban franciákat sújtó terrorhullámról van szó! A hét szerzetes elhurcolása tudatos támadássorozatba illeszkedett bele, melynek egy célja volt: lerombolni az iszlám és a keresztény felekezetek közt fennálló jó viszonyt. Az orani püspökség 1838-as megalapítása óta fennálló algériai katolikus egyház a kilencvenes években ugyanis a tolerancia és a vallások békés egymás mellett élésének egyik zászlóvivője volt. Az iszlám szélsőségesek stratégiájára jellemző, hogy pont ezért támadtak neki engesztelhetetlen dühvel.

A ciszterciták elrablása előtt már korábban meggyilkoltak három apácát, és a Tibhirine-i szerzetesek kivégzése után nem sokkal, 1996 augusztus elsején merényletben végeztek Pierre Claverie-vel, Oran katolikus érsekével is. Az iszlám fundamentalizmus ráadásul nem csak múlt, hanem jelen is. Algéria ma is forrong, legutóbb 2007 decemberében történt merénylet Algírban: egy robbantásban 31 ember – köztük 17 ENSZ-alkalmazott – vesztette életét. Ezt a merényletet azonban már nem valami hazai szervezet, hanem a globalizálódó terrorizmus legveszélyesebb szervezete, az Al-Kaida hajtotta végre.

Minden forrongás és konfliktus ellenére is igazságtalanok lennénk, ha a film sikerét pusztán a történet politikai aktualitásának tudnánk be. A jó filmhez kellett jó rendező is. Xavier Beavois már korábban bizonyította, hogy képes értő kézzel hozzányúlni egy érzékeny témához: a N'oublie pas que tu vas mourir (Ne feledd, hogy meg fogsz halni!) című filmjében, mely 1995-ben elnyerte a Cannes-i fesztiválon a zsűri díját, egy önmaga elől menekülő HIV-fertőzött fiatal történetét dolgozta fel.
 

Ez az érzékenység tükröződik az Istentől és embertől képsorain is, csak itt nem a dekadencia, hanem az áldozathozatal a fő motívum. Beavois nem engedett a könnyű csábításnak, nem akart egzotikus, szerzetesekkel, terroristákkal és politikusokkal színesített politikai thrillert csinálni. Az emberi oldal érdekelte, a szerzetesek dilemmái és döntései, a sorssal való szembesülés és a sors vállalása. A rendező a hit oldaláról akarta akarja megközelíteni történetét, és e törekvésében segítik a Bibliából gazdagon – és ízléssel – merített parabolák, metaforák.

Amellett, hogy a politikai aktualitás folyamatosan jelen van a háttérben, Beavois elég bátor volt ahhoz, hogy megmutassa: a hit és megvallása semmivel sem kevésbé aktuális téma, mint a terrorizmus vagy a tolerancia kérdései.

Az Eleai vendég
 

• Cimkék:
istentől és embertől szerzetesek algéria cannes oscar beauvois

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére