Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-09-24 19:08:00

Világsiker: beszélnünk kell róla

Mitől vált a két kamasz tömeggyilkossá?

Nemsokára mutatják be a Beszélnünk kell Kevinről című filmet. Elolvastuk a mozi alapjául szolgáló könyvet, mely egy iskolai vérengzés és a családon belüli szeretetlenség krónikája.

1999. ápr. 20-án a 18 éves Eric Harris és a 17 éves Dylan Klebold saját készítésű bombákat helyeztek el a littletoni Columbine gimnázium területén, majd állig felfegyverkezve, közel egyórás ámokfutás során 12 diáktársukat és egy tanárukat megölték, 23 embert pedig megsebesítettek. A mészárlásnak saját öngyilkosságukkal vetettek véget a rendőrökkel körbevett könyvtárban. Az esetet nemcsak az amerikai, hanem az egész világsajtó szárnyára kapta. Mi visz rá két kiemelkedően intelligens, visszahúzódó kamaszgyereket, hogy tömeggyilkosokká váljanak?


Szinte divattá vált az öldöklés

Columbine-t gyors egymásutánban, bizarr „divatként” még sok iskolai, egyetemi lövöldözés és mészárlás követte, nemcsak Amerikában, hanem Németországban és Finnországban is. Magyarországot két évvel ezelőtt a pécsi orvostudományi egyetemen kitört lövöldözés sokkolta, amelynek egy halálos áldozata volt, Somogyi Ábel joghallgató pere pedig, aki állítólag 22 egyetemista megölését tervezte, még mindig tart.

Az iskolai vérengzéseket többen, több műfajban is feldolgozták az eltelt évek alatt. A Kóla, puska, sültkrumpli című dokumentumfilm a columbine-beli mészlás okait és körülményeit firtatja, és egy remek összefoglaló tanulmány is született a szociológus nagyágyú, Elliot Aronson tollából Columbine után címmel. Talán a legnagyobb sikert a témában Lionel Shriver Beszélnünk kell Kevinről című regénye érte el, amely 2003-ban jelent meg, 2005-ben Orange-díjat nyert, ebben az évben pedig mozikba kerül a könyv filmadaptációja Tilda Swinton és John C. Reilly főszereplésével.


Hátborzongatóan intelligens gyermek

Lionel Shriver amerikai író-újságíró nem létező eseményt ír le, de a történet „akár meg is történhetett volna”. Regényének narrátora Eva, egy középkorú, sikeres, céltudatos üzletasszony, két gyermek édesanyja, felső-középosztálybeli feleség. A példás életet élő, erős, intelligens nő mindennapjai csak a kirakatban tökéletesek: fiával, Kevinnel ellentmondásos és gyűlölködő a kapcsolata, amely már szinte a gyermek születésétől kezdve megmérgezte az egész családot. Eva férje, Franklin makacsul ragaszkodik a „tökéletes amerikai család” álomképéhez és nem hajlandó, nem hogy beszélni, említést sem tenni a Kevin és Eva közti problémákról.


A tökéletes amerikai család álomképe

A 16 éves Kevin hátborzongatóan intelligens, előre kitervelt módon hajt végre egy iskolai mészárlást: kilenc embert, hét évfolyamtársát, egy tanárját és egy véletlenül odakeveredett menzai alkalmazottat zár be a tornaterembe, és gyilkol le döbbenetes precizitással, majd feladja magát. A regény tulajdonképpeni cselekménye csak ezután indul: a börtönben lévő, még mindig fiatalkorú bűnöző fiát látogató asszony ír hosszú leveleket a férjének, talán épp azok helyett a beszélgetések helyett, amelyeknek már korábban el kellett volna hangozniuk.

A narrátor helyzete érthető, szimpatikus és könnyen befogadható. Eva maga is olyan tanácstalant értetlenséggel áll az események előtt, mint az áldozatok szülei, vagy a sajtó, és ugyanolyan kétségbeesetten keresi a kérdést a miértre. Kevin azonban nem hajlandó választ adni, hiszen tettének egyik mozgatórugója éppen az volt, hogy a figyelmet felhívja magára – édesanyjáét épp úgy, mint a körülötte élő emberekét. Eva tehát azt teszi, amit ilyenkor mindenki tenne: megpróbál higgadt maradni, teljesíteni kötelességeit a gyermeke felé, éjszaka pedig a laptopja felett görnyed. Történésről történésre fejti vissza az életét, hogy rájöjjön, vajon ki a felelős a tragédiáért.


Anyai érzelmetlenségek

Kevin csecsemőkorától kezdve nehezen kezelhető gyermek volt, azonban Eva fokozatosan rádöbben a saját felelősségére is, a saját hidegszívűségére és szeretetlenségére fiával szemben. A mélyen vallásos közegből származó írónő számára a csaláson belüli szeretet és összetartás elsődleges, központi érték: a regény mérlege szerint a legfontosabb. Eva és Franklin, bár egymást nagyon szerették, közös életüket hazugságokra és féligazságokra húzták fel, a kevés, vagy csak rosszul kommunikált, nehezen kimondott anyai szeretet az érzékeny kisfiú felé pedig az egész épületet romokba döntötte.

A könnyen élvezhető, hétköznapi nyelven megírt történet hihetetlen belső erővel és eleganciával lett felépítve: mire az olvasó magához tér, már nem tud szabadulni. Hiteltelen volt azonban számomra Kevin kisebb-nagyobb gyermekkori gonosztetteinek leírása. Shriver próbálja logikusan megformálni a pszichopata gyermek személyiségét, azonban néha úgy éreztem, túlzásokba esik. Ésszerű, hogy az iskolai vérengzésnek megvoltak a maga előzményei, azonban egy ilyen súlyosan sérült, magára és társaira veszélyes gyermeket az írónő által bemutatott anya-karakter már kisiskolás korban pszichológushoz vitte volna, vagy keres más megoldást. Furcsa módon, egy kicsit kevesebb gonoszsággal hihetőbb lenne Kevin negatív jellemfejlődése.


Miklya Anna

A képek a Beszélnünk kell Kevinről című filmből valók, innen és innen.

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Ifjúság
  • Újabb súlyos baleset a drog miatt
  • Az idősebbek több pornót néznek
  • Az ismeretterjesztő műsorokért rajonganak
  • Miért utáljuk a cigányokat?
  • Remélem, nincs pokol, mert az szívás – fiatalok a vallásról
  • Magyar zsenigyerekek bizonyságtétele
  • A magyar gyerekekre figyel karácsonykor a világ
  • Az SMS javíthatja a helyesírást
  • „Ezt a kislányt csak szeretni kell”
  • Keresztény gyereknevelés korbáccsal

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.