Inkább most hagyják abba, mint később, belefásulva

Miért oszlott fel az R.E.M.?

Az R.E.M. szeptember 21-én, szerdán jelentette be weboldalán, hogy feloszlik. Mint írták, hálásak mindenért, amit a zenekarral elértek, és köszönik a rajongóknak is, hogy meghallgatták őket. Később minden tag hozzáírta a saját gondolatait, ezeknek lényege, hogy tulajdonképpen mindent elértek, amit akartak, és hogy nem volt könnyű döntés 31 év után befejezni az R.E.M.-et, de egyszer mindennek vége lesz, és inkább most hagyják abba, mint később, belefásulva. Remélik a rajongók is megértik ezt, de most jött el az idő, hogy ebből jó érzéssel kiszálljanak.

Pedig a zenekar igen aktív volt az utóbbi időben: nemrégiben jelentették meg Collapse into Now (Összeomlás a mostba) címmel tizenötödik stúdió albumukat. A trió nem sokat váratott magára az előző lemez, a 2008-as Accelerate (Gyorsulás) megjelenése után, a dalokat már a korábbi turné során elkezdték írni az új lemezhez.

Az R.E.M., azaz a Rapid Eye Movement (nevét az alvás szemmozgatós fázisáról kapta) négy taggal 1980-ban alakult, a tengerentúli Georgia állambeli Athens-ben. Kezdeti sikereiket a Radio Free Europe (Szabad Európa Rádió) című dalukkal érték el, ennek során könyvelte el őket a sajtó az egyik legelső alternatív zenekarnak. 1984-es a Murmur című lemezüket a neves amerikai zenei magazin, a Rolling Stone az év albumának választotta. 1995-ben Bill Berry, a dobos a színpadon kapott agyvérzést a Monster (Szörny) című albumuk turnéjának svájci állomásán, ezek után távozott a zenekarból, így vált az R.E.M. három fős bandává.

A tragédia után a Warner Bros kiadó rekord összegű, 80 millió dolláros szerződést kötött velük, amely ekkoriban példátlan volt. Az R.E.M. sikere töretlenül ívelt tovább, amely során olyan slágerek születtek, mint a Losing my religion (Elvesztem a hitem), az Everybody hurts (Mindenkinek fáj valami), a Shiny Happy People (Műboldog emberek) vagy a pár évvel ezelőtti Supernatural, Superserious (Természetfölötti, Halálosan komoly).


Túlpörgött fantázia

Az R.E.M zenéjét meghatározza a szövegekben is fellelhető spiritualitás, amelyekre első sorban a depresszív képek jellemzőek. „Minden suttogás/Minden felkelő órán/A vallomásaimat választom/Próbálom a szemem rajtad tartani/Mint egy bántott és elveszett vak bolond" – énekli Michael Stipe a Losing my religion-ben. A szomorú hangvételű dalban egy hitevesztett és bizonytalan ember jelenik meg a hallgató előtt, aki csalódott társában, ám mégsem tudja eldönteni: valóban oka van-e a csalódásra, vagy becsapja túlpörgött fantáziája. Az 1991-ben megjelent dal mára világslágerré vált és bebetonozott helye van a könnyűzenei rádiók listáin. A hozzá készült álomszerű, vallási utalásokkal teletűzdelt videóklipben felbukkan a mennyben trónoló Szent Sebestyén, aki mellől egy angyal a Földre zuhan, és a halandók nyújtanak neki segítséget. Angyalszárny és betlehemi jelenetek bukkannak fel még a klipben, amelynek a címe is többjelentésű: egyrészt „elveszítem a hitem benned", másrészt „elveszítem az istenhitem, a vallásom".

Kezdetben ugyan az egyszerűbb képek inspirálták a tagokat a dalszövegek írására, a többértelmű kísérletezgetés csak később jelent meg – mondta Michael Stipe énekes egy 2005-ös interjúban. Miután Stipe éveken át tartó találgatások után homoszexualitását megvallotta a nyilvánosságnak, a dalszövegek is pozitívabbak lettek, kevesebb az önmarcangolás és a keserűség.

A bandára jellemző volt még a politikai töltetű szövegek írása, szívesen teszik le a voksukat a demokratikus értékek mellett. „A létező legkorrektebben politizáló zenekar, akik olyan objektivitással közvetítik nézeteiket, amely kevés előadóra igaz" – fogalmazott nemrégiben Los Angeles Times. A trió tagjai civilben is hallatják hangukat a feminizmusért, az emberi jogok védelméért, a környezetvédelemért, valamint rendszeresen jótékonykodnak az állatokkal való bánásmód javításának érdekében.

Esz. Horváth Balázs

A kép innen.

• Cimkék:
rem együttes zene szabad európa rádió

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére