A hátrányos helyzet látványos

Miért nem járt kamera Kolontáron és Devecseren?

A filmszemle dokumentumfilmes versenyprogramjába 147 alkotásból 24-et válogattak be, a zsűri és az előzsűri tagjai egyetértettek abban, hogy nem is tudtak volna többet. Ha kevésbé szigorúan szelektálnak, talán 30 alkotás fért volna a mezőnybe – értékeltek a zsűri és az előzsűri tagjai vasárnap az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A szakemberek szerint a dokumentumfilmes ágnak kifejezetten hiányzik egy önálló filmfesztivál, filmszemle. 

A szakemberek rámutattak, a filmszemlére 150 filmet neveztek, 147 készült el. Az alkotók nem kaptak támogatást, így az is „csoda", hogy ennyi film meglett. A dokumentumfilmek esetében rendkívül sokat számít, hogy milyen költségvetésből gazdálkodnak, bizonyos műfajokat teljesen ellehetetlenít a pénzhiány. 

Lányi András író, a zsűri elnöke megjegyezte, a nevezett alkotásokból egyetlen egy sem szól olyan ügyről – például a vörösiszap-katasztrófáról – amelyek „nagyon érintették" a magyar társadalmat. Úgy véli, van egyfajta belső feszültség a filmekben, ez a dokumentumfilmek feladatának tisztázatlanságából fakad. Komoly gondot okozott, hogy kimaradt néhány téma.

A szakemberek kiemelték, a technikai résznek – így például a hangnak, a kameramozgásnak – is nagy jelentősége van. Ha nem lehet érteni, hogy mi a kérdés és mi a válasz, akkor önmagát teszi tönkre a film – hangzott el. Hibának rótták fel, hogy vannak olyan készítők, akik úgy is belevágnak a filmbe, hogy semmi felkészültségük, biztosítékuk nincs arra, hogy az elkészült anyag használható lesz – fűzték hozzá. Kerekes Péter zsűritag úgy fogalmazott, „nem voltak fantasztikus témák fantasztikusan lefilmezve". Ugyanakkor – mint mondta – sok erős történetet látott, amelyek nem voltak erősen elmesélve. 

A versenyben szereplő filmek közül nyolc a romakérdéssel foglalkozott – mutatott rá Lányi András. „A hátrányos helyzetekről színesen meséltek a filmesek – értékelt. „A hátrányos helyzet önmagában véve látványos" – fogalmazott. Megjegyezte, a témához nyúló alkotók „biztosra mehettek", mégis nagyon kevés volt az olyan film, amely valójában hozzáadott a cigányság helyzetének megértéséhez – fejtette ki.

A legerősebbnek talált hat film arról szólt, hogy a művészet megváltoztatja az ember életét – fogalmaztak a zsűritagok. Bebizonyosodott, hogy lehet sikeres filmeket készíteni azokról, akiknél a dramaturgiai hátteret maga a téma is adja, vagyis a művészet területén sokkal „egyszerűbb" dolga van a készítőknek – magyarázták a zsűri és az előzsűri tagjai.

mti
 

• Cimkék:
filmszemle dokumentumfilm mozi támogatás film

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére