Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-07-20 22:00:00

Egyszerű gondolatok: boldogság és együttérzés

Mi a dalai láma sikerének titka?

Eboo Patel, vezető amerikai publicista nemrégiben a dalai láma eszméinek térhódításáról és a világ vallásai közti megértés lehetőségeiről cikkezett. Utánajártunk: miért ennyire népszerű a buddhista vezető?

Eboo Patel az Interfaith Youth Core (IFYC) nevű, a vallások közti párbeszéd erősítésére alakult szervezet alapító elnöke, egyben Barack Obama amerikai elnök vallási kérdésekben illetékes tanácsadó testületének tagja. Patel a XIV. dalai láma, Tendzin Gyaco legújabb könyvével kapcsolatban fejtette ki a vallások közti megértésről vallott gondolatait a neves amerikai lap, a Huffington Post hasábjain.

Patel egy izgalmas kérdéssel indítja cikkét: Mi lehet az oka a dalai láma töretlen népszerűségének, mely egyebek mellett kétmillió twitter-követőben és tucatnyi sikerkönyvben nyilvánul meg? A publicista a siker egyik okaként a legegyszerűbbek számára is könnyedén felfogható üzeneteket jelöli meg, mely szerint az emberi élet célja a boldogság, és a legnagyobb boldogság az, ha segíthetünk mások boldogságának elérésében.


A dalai láma és II.János Pál pápa a Szentlelket is jelképező fehér galambbal. Kép innen.

Ezen kívül arra is felhívja a figyelmet, hogy a dalai láma a maga módján integratív személyiség, olyan, aki képes felkelteni más vallások követőinek a figyelmét is. Tanításának alapja szintén egyszerű: az együttérzés méltatása, ezt az érzést pedig – szerinte – minden nagy világvallás a legfontosabb emberi értékek közé sorolja. Sőt, a dalai láma úgy gondolja, hogy az együttérzéshez tulajdonképpen nem is igazán kell vallásosnak lenni, elég, ha az ember követi a természetében lévő eredendő jóságot. (Bár a tibeti lámaizmus sajátos szélsőség az alapvetően „Isten nélküli" buddhista irányzatok között, hiszen ősi, mitikus lények létében hisznek, a vallásosság számukra is javarészt gyakorlati teendők ismétlése, semmiképpen sincs kapcsolatban a mi fogalmaink szerint vett istenhittel.) Az együttérzés erkölcsi tanításai minden bizonnyal sokakat megérintenek.


Teozófusokkal is egységben

Eboo Patel azonban nem csak ebből a gondolatból eredezteti a dalai láma sikereit. A tibeti vallási vezető tanításait ugyanis saját élettörténete teszi egyedülállóan hitelessé. Az emigráns lét, a Tibet – ma már inkább csak a tibetiek – szabadságáért folytatott küzdelem a nyugatiak szemében olyan mértékben megemelik a dalai láma szavainak értékét, mint ahogyan Szókratész halála hitelesítette magát a szókratészi bölcseletet.

Patel cikkében szól arról is, hogy a dalai láma legutóbb a keleti vallások tanulmányozására létrejött chicagoi Teozófiai Társaság meghívására tartott előadást nemrég megjelent, Toward a True Kinship of Faiths: How the World's Religions Can Come Together (A hit valódi testvérisége felé: Hogyan egyesülhetnek a világ vallásai?) című könyve kapcsán. Könyvének elején a dalai láma a különböző vallások képviselőivel való találkozásokról mesél, melyek közül Eboo Patel a legmegkapóbbnak a Thomas Merton látogatásáról szólót tartja. Az idős trappista szerzetes halála előtt néhány héttel látogatta meg őt az indiai Dharamsalában, hogy elmélyült beszélgetéseik során azután számos meglepő hasonlóságot fedezzenek fel szigorú szerzetesi életmódjukban, valamint a meditációk spirituális hozadékában. 


Láma és a jézusi alázat

Összefoglalójában ezután Patel röviden ismerteti a könyv további fejezeteit, melyek a nagy világvallások pozitív vonásait emelik ki. A dalai láma elismerően ír a müezzinek gyönyörű imára hívó daláról, a zsidóság hagyományőrzéséről, valamint a jézusi alázat és szeretet szimbolikus erejéről. Legnagyobb részletességgel természetesen az együttérzés erényének mibenlétét boncolgatja, többször is leszögezve, hogy az együttérzés különböző vallásokban megtalálható formáiból nagyon sokat tanult.

 


A dalai láma Thomas Merton trappista szerzetes sírjánál. Kép innen.

A dalai láma gondolatait a vallások értékeinek elfogadásának fontosságáról Eboo Patel szerint az elmúlt évtized szerteágazó kutatásai is alátámasztják. Ezzel kapcsolatban attitűd-vizsgálatokra és bizonyos interkulturális tanulmányokra hivatkozik, melyek szerinte egybehangzóan mutatják, hogy egy másik vallás pozitív értékeinek fel- és elismerése jelentősen javítja az idegen közösségi értékek és tradíciók iránti megértést. 

Patel szerint a tibeti vezető ezt az igazságot ösztönösen fedezte fel, csakúgy mint azt, hogy az embereket ne pusztán ideológiai vagy gyakorlati dimenzióban szemlélje, hanem a viszonyulás, a viselkedés és a tudás háromszögében. Ebben a szemléletben Patel szerint a legfontosabb az, hogy az együttműködők egymás vallási gyakorlatát testközelből tapasztalják meg – lehetőleg valamilyen közös szolgálat során. A jótékonyság, a karitatív szolgálat szerinte az együttérzés eszméjén alapul, és úgy véli, hogy ez az eszme a vallások közti megértés alapja lesz majd valamikor.

 

mi

A nyitókép innen.

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Dalai láma
  • Wikileaks: A dalai láma a „gonosz megtestesülése”
  • Az amerikaiak többsége az alapítók vallását követi
  • Lemondott a dalai láma - megtévesztés vagy visszavonulás?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.