Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-03-19 20:16:00

Hitt a tömegkommunikációban az auschwitz-i szent

Magára vállalta fogolytársa halálbüntetését

Szent Maximilian Kolbe éve lesz 2011 Lengyelországban. A szombathelyi ferences templom ablakképén látható, Japánban misszionárius mártírszent Auschwitzban magára vállalta egy fogolytársa halálbüntetését.

A legenda szerint az 1894-ben született lengyel Maximiliannak (aki a keresztségben a Rajmund nevet kapta) kilencéves korában megjelent Szűz Mária, és két koronát nyújtott felé: a tisztaság fehér, és a vértanúság bíbor koronáját. A fiú mindkettőt elfogadta, és ettől fogva tudatosan készült mind a papi életre, mint a mártíromságra. Miután tanulmányait elvégezte a római Gregoriana egyetemen, immáron pappá szentelve, 1919 júliusában tért vissza hazájába, hogy Krakkóban tanítson.

Hamarosan belevetette magát a misszióba: 1930-ban négy ferences társával a Távol-Keletre indult, Nagaszakiba. Kolbe atya filozófiai előadásokat a papneveldében, részt vett a helybéli papokkal együtt indított, japán nyelvű Lovag című folyóirat szerkesztésében, és az új, Mugenzai no Sono, azaz A Szeplőtelen Szűz kertje nevet viselő kolostor építésében.Maximilian páter 1936-ban tért haza Lengyelországba.


Háborús mártír

Miután hazáját 1939 szeptemberében lerohanta a náci Németország, Maximilian atyát negyven társával együtt letartóztatták, de hamarosan szabadon bocsátották. Miután a modern kommunikáció technikáiban otthonosan mozgó Maximilian Kolbe titkos rádióadót létesített a szabadság igéjének terjesztésére, illetve lengyel, zsidó és ukrán üldözötteket segített és bújtatott, a Gestapo 1941 februárjában ismét letartóztatta, és Auschwitzba küldte. Hitének nyílt megvallása miatt az atya igen kegyetlen bánásmódban részesült.

1941 júliusában megszökött egy fogoly az auschwitzi láger azon blokkjából, ahol Maximilian páter is raboskodott. Válaszul Karl Fritsch, a tábor parancsnoka 10 fogoly kiéheztetését rendelte el. Amikor a megtorlásra kiválasztott emberek egyikéről, Franciszek Gajowniczekről kiderült, hogy felesége és két gyermeke várja otthon, a páter magára vállalta a halálbüntetést. A halálraítélteket egy sötétzárkába dugták, és ott éheztették őket. Egyre-másra hozták ki a halottakat, míg végül csak a böjtöléshez szokott Kolbe atya maradt életben. Méreginjekcióval végeztek vele, testét krematóriumban égették el.
 



Kolbe a szombathelyi ferences templom üvegablakán 


Példamutató magatartásának és mártírhalálának híre futótűzként terjedt el a barakkokban. Egyik fogolytársának visszaemlékezése szerint: „A páter haláláról az egész táborban beszéltek. Ő nemcsak egy embert mentett meg az életnek: tettével sokakban fölébresztette a bátorságot ahhoz, hogy túléljék a tábort. Fel tudta ébreszteni bennünk az emberi jóságba vetett hitet.”

A háború után kezdtek személyéhez csodás gyógyulásokat kötni. Ezek a történetek azonban vélhetőleg csak adalékul szolgáltak a kanonizációs eljárásban, melynek eredményeképp Maximilian Kolbét VI. Pál pápa harminc évvel halála után, 1971. október 18-án boldoggá, majd II. János Pál pápa 1982. október 17-én szentté avatta. Mindkét eseményen részt vett az a Franciszek Gajowniczek, aki a páternek köszönhetően élte túl a haláltábort. Azóta a hívők az egész világon találkozhatnak – így például a szombathelyi ferences templomban, illetve a Westminster-apátság szoborsorában – szemüveges, rabruhát viselő alakjával.


Az Új Média Patrónusa

Maximilian Kolbe jelentőségét azonban nem csak mártíromságában kell látnunk, hanem abban is, hogy úttörő szerepet játszott a modern tömegkommunikációs eszközök egyház általi felkarolásában. Kortársai gyakran értetlenül fogadták, miért tulajdonít ilyen nagy jelentőséget a modern sajtónak, a rádiónak, sőt a mozinak is. Amikor krakkói felettesei felrótták neki, hogy „Nem felel meg alapítónk szándékának, hogy újságot szerkesszünk és terjesszünk. A mi dolgunk az imádság és a gyóntatás. Feladatunk a lelkipásztorkodás, a misszió és a prédikálás”, így felelt: „Éppen ezért kell nekem így dolgoznom, hiszen a 20. és nem a 13. században élünk”.

A történelem bebizonyította Maximilian Kolbe igazságát, hiszen pont az ő idejében tűntek fel azok a szélsőséges ideológiák, melyek elsőként használták fel manipulatív célokra a kor kommunikációs vívmányait. A páter szándéka az volt, hogy a technikai haladást ne engedje át a gonosz céloknak, hanem a katolikus egyház ügyének szolgálatába állítsa. Modern szemléletét ismerve nem véletlen, hogy miután halálának évfordulójára emlékezve a lengyel katolikus egyház és a szenátus egymástól függetlenül 2011-et Maximilian Kolbe évévé nyilvánították, az ünnepi évre tervezett programok jó része a modern médiával kapcsolatos. A Niepokalanowban sorra kerülő 26. Katolikus Film- és Multimédia Fesztivál például egyenesen a „Szent Maximilian – Az új média patrónusa” szlogennel hirdeti magát.

Az Eleai vendég
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.