Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-04-06 20:05:00

A Holdon is játszódhatna

Lehet-e barátság kínai és magyar között?

Egy magyar kényszer-ingatlanügynök és egy kínai kényszerraktáros kényszerű bizniszének viharos történetét beszéli el az április 7-én bemutatásra kerülő A zöld sárkány gyermekei című mozi. Miklauzic Bence rendezővel beszélgettünk.

– Hogyan merült fel a kínai téma?

− Semmiképpen nem a Magyarországon élő kínaiak életét akartuk megmutatni, hanem két individuum találkozását: az egyik történetesen kínai, a másik pedig magyar. S a személyiséggel együtt azt a közeget, ami mögöttük áll, illetve azt – ami nekünk a legfontosabb tanulság –, hogy a kulturális különbségek egy idő után eltűnnek, és a két ember barátként tud egymásra nézni.

– Volt valamilyen aktualitása a témának az életedben?

– Csupán annyi, hogy tudom, milyen, ha átvernek, vagy amikor egészen egyedül érzem magam. Emberi történetekről van szó, és innentől kezdve mindegy, hogy a Holdon játszódik a film, vagy éppen kínai a főszereplő.


Miklauzic Bence, a rendező
 

– Tárgyi világát tekintve a film elég erősen hozza a „kínai, egyenlő bóvli” sztereotípiát. És az emberi megnyilvánulások is meglehetősen sematikusak.

– A Magyarországon élő kínaiakkal kapcsolatban elsősorban valóban a kínai piac, a silány árudömping jut először az eszünkbe. De pontosan miről is szól a film? Két ember folyton érintkezésre kényszerül egy raktárban, amely tele van ezekkel a bóvlikkal, és ezeken a bóvlikon keresztül kommunikálnak, ezeken keresztül kötnek barátságot, és innentől kezdve ezek jelentéssel és értékkel telítődnek, mivel a két ember viszonyának fontos elemeivé és eszközeivé válnak. Egy labda, egy bögre, egy óra, egy könyv két ember viszonyában nagy szerepet kaphat. És azt hiszem, a dél-koreai nézőknek – akiktől jó kritikát kaptunk – éppen az tetszett, hogy a film túl tud emelkedni a bóvlis sztereotípián.

– Miért egyetlen helyszínen, egy raktárban játszódik a sztori?

– Ennek leginkább anyagi okai vannak. Nagyon kevés pénzből kellett forgatnunk, a tervezett kínai−magyar koprodukció meghiúsult, és tulajdonképpen a film leforgathatóságának az egyik feltétele lett, hogy egy helyszínen játszódjon a történet. De ha már így alakult, gondoltam, az egy saját univerzummá nőni képes helyszín legyen. Sokféle módon mutatjuk be ezt az embertelen teret, hogy érzékeltessük: a kínainak, akinek éjjel-nappal ott kell lennie, ez a világ, s ezek az ő világának a korlátai, viszont a korlátokon belül a lehető leggazdagabban él. A magyar először csak azt látja, borzasztó, hogy itt kell élni a dobozok között, és a film felénél kezd rájönni, hogy szemlélet kérdése csupán, börtönnek tartja-e a kínai, vagy azt mondja, ide vagyok kényszerülve, rendben, de akkor ebből építek univerzumot magamnak, amit megpróbálok élvezni. A magyar szabadon kimehet a világba, mégsem élvezi; ez a nagy különbség a két ember között. A köztük lévő távolságot kell legyűrniük úgy, hogy a magyar rájön: a kínai képviselte szemlélet nagyon sokat segíthet az életben.


– A filmbéli svéd megbízó figurája tekinthető valamiféle gesztusnak a mostanában divatos, kisemberekről szóló skandináv filmek felé?

− Ő Roy Andersson miatt került a filmbe, aki ma az egyik legnagyobb svéd rendező, és a Dalok a második emeletről című filmjében láthatunk hasonló figurákat, ilyen magas, szőke, ballonkabátos, szomorú arcú embereket. Az ő „svédsége” valóban egyfajta tiszteletadásnak tekinthető.

– Ráadásul a film világforgalmazója is svéd, finn partnerrel.

– Ez sem véletlen. Ők fantasztikus komédiának tartják ezt a filmet, és azt mondják, náluk kétszázezren is megnéznének egy ilyen mozit. Remélhetőleg ott is fogják forgalmazni.

– Kínába elviszitek a filmet?

− Jó lenne ott is bemutatni, de Kínában kvóta van, ami azt jelenti, hogy egy évben mintegy 30 külföldi filmet mutatnak be. Ráadásul ebben benne vannak az amerikai sikerfilmek, mint az Indiana Jones és a Shrek. Európai filmet szinte lehetetlen forgalmazni, és a cenzúrabizottságot nem hatja meg, hogy kínai téma van benne. Amúgy a filmben elhangzó kínai szövegű dalok saját szerzemények: Jávorka Ádám és Hammer Zsolt írták őket, a szövegeket pedig Debin, a főszereplő. Olyan drágák a jogdíjak, fel sem merült, hogy kínai slágerlistákról válogassunk. Ennek köszönhetően most van öt-hat kínai slágerünk, ami csak a miénk.

Az 1970-ben született Miklauzic Bence már első nagyjátékfilmjében, a 2002-es, a Filmszemle több díját is elhozó Ébrenjárók-ban is két férfi és egy lány útjának egymásba fonódásáról mesélt. A legendás Simó-osztályos, 2000-ben végzett rendező újabb filmjében egy ingatlanügynöknek döntenie kell: vagy munkanélküli lesz, vagy a kínaival való barátság megszakításával és új barátja álmainak lerombolásával nem törődve, eladja a raktárat.

 

 

 

 

 

 


 

Máté Erika Piroska

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Kína
  • Szisztematikusan írtják a nőket Kínában
  • Kína: gyülekezeti ház falára feszítették fel a hívőket
  • Valóban emberrablás történt?
  • Vitték az iPhone-t, mint a cukrot
  • Tízezer milliárd dollár
  • Kínai tudósok szerint nem jó a zárt tér
  • Sárkány éve: szeméttömeg és szelleműzés
  • Ma a világ egyhatoda ünnepel
  • Kevés a kínai
  • Halál jár csalásért Kínában
  • További cikkek Kína
  • Szisztematikusan írtják a nőket Kínában
  • Kína: gyülekezeti ház falára feszítették fel a hívőket
  • Valóban emberrablás történt?
  • Vitték az iPhone-t, mint a cukrot
  • Tízezer milliárd dollár
  • Kínai tudósok szerint nem jó a zárt tér
  • Sárkány éve: szeméttömeg és szelleműzés
  • Ma a világ egyhatoda ünnepel
  • Kevés a kínai
  • Halál jár csalásért Kínában

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.