A Biblia után a második legolvasottabb mű a Don Quiote

Kihantolják Cervantes holttestét: védelmébe vette az iszlámot

Megvan a madridi érsek engedélye: kihantolhatják a város közepén található kolostor alatt eltemetett a világhírű író, Miguel de Cervantes holttestét. Már jó ideje tervezik ugyanis spanyol régészek, hogy rekonstruálják az író arcképét. Cervantes fizimiskáját nem ismerjük: a történészek mindeddig nem bukkantak életében róla alkotott festményre vagy rajzra. A legkorábbi ábrázolás halála után mintegy húsz évvel készült.

A Biblia után a második legolvasottabb

Nem véletlen, hogy a spanyolok legnagyobb írójuk kultuszán munkálkodnak: nem csak azért, mert az 1547-ben nemesi családban született Cervantes fő műve, a Don Quijote máig bestsellernek számít. A világ számtalan nyelvén megjelent, s a Biblia után a második legolvasottabb és legnagyobb példányszámban eladott mű. Hanem azért is, mert életműve aktuálisabb, mint valaha: kevesen tudják, hogy a kalandos életű szerző kortársaitól eltérően védelmére kelt a muszlimoknak.
 

A már beteg Miguel de Cervantes ábrázolása. Kép innen.

Cervantes hazája a középkor során jelentősen különbözött a kontinens többi országától. Egymás mellett éltek itt a muszlimok, keresztények és a zsidók. A 15. század végén a muzulmán és zsidó lakosságot tömegesen kényszerítették át a katolikus hitre. Az áttérés azonban nem jelentett teljes védelmet az embereknek, továbbra is a teljes gyanakvás légköre vette őket körül, gyakran robban ki vallási alapú konfliktus, s az inkvizíció is aktívan részt vett e népcsoportok megsemmisítésében és eltávolításában.

A moriszkókat (ahogy a névleg vagy valóban kereszténnyé vált, korábban az iszlámot követő személyeket nevezték) Spanyolországban hosszú időn át úgy azonosították, mint a nemzet ellenségeit, akik csapást jelentenek a vallásos ortodoxiára és ugyanakkor magukhoz vonják a hatalmat és a presztízst – olvasható Kéri Katalin Cervantes és az iszlám című, 2008-ban megjelent tanulmányában.


Dante a pokolba küldte a muszlimokat

Számos keresztény szerző a középkori Európában a muszlimokat a „sátán ágenseinek” tartotta. Gyakran maguk az irodalmi alkotások is ezt a képet árnyalták. Dante Isteni színjátékában például a muszlim alakok valamennyien a pokolban bűnhődnek. Köztük Mohamed, aki a csaknem legsúlyosabb 9. bugyorban szenved. Dante szerint a prófétának igen jelentős bűne van: az, hogy megbontotta a vallási egységet. A XVI. századra muszlimok tudományos és irodalmi műveinek jelentős részét már megsemmisítették, II. Fülöp többek között megtiltotta, hogy arabul beszéljenek és írjanak, tilos volt az arab nevek használata, az arab öltözékek viselése, a muszlim fürdők, a hammámok látogatása, és az ünnepek muszlim módon való megünneplése.
 

Így éltek mórok és keresztények Spanyolországban. Kép innen.

Spanyolországban azonban számtalan olyan ember élt, akinek személyes tapasztalatai voltak az iszlámról: arabokról, törökökről, berberekről, továbbá az őseik vallását, szokásait egészében el nem hagyó moriszkókról. Cervantes is közülük való volt. Életrajza eléggé jól dokumentált, s ebből tudhatjuk, hogy ismerte Andalúziát, harcolt a lepantói és más törökellenes tengeri csatákban, 1575-80 között pedig Algírban raboskodott. Az író művei, színdarabjai, elbeszélései valóságélményeire támaszkodnak, és a korabeli hivatalos spanyol propaganda ellenére, árnyalt képet adnak az iszlámról és annak követőiről. Műveiből kitűnik, hogy véleménye szerint a politikai propaganda, a vagyont és a származást, a „tiszta vért” hangoztató politika életidegen, szemben áll a mindennapok valóságával, az emberek igazi érzelmeivel és természetes gondolataival.

Ami Spanyolország belső viszonyait illeti, Cervantes egyáltalán nem értett egyet az egyházi személyek által is támogatott moriszkó-üldözéssel (például a „Csodaszínház” (El Retablo de las Maravillas) című darabjában). „Ennek nyilván oka volt az a sok tapasztalat, amit hazájában és – főként – algíri fogsága alatt a muszlimokról szerzett. Őket megismerve már nem tehette meg, hogy egyetlen prototípust alkosson az iszlámról, és Cervantes akár a korabeli hivatalos spanyol, durva és kemény propaganda ellenére is képes volt árnyalt leírást adni a muszlim világról és a moriszkókról” – véli Kéri Katalin.
 

NJ

A nyitókép innen.
 

• Cimkék:
Cervantes Don Quijote iszlám Spanyolország Dante könyv regény irodalom

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére