Kultúra
2011-12-20 20:00:00
Ritka a győztes szabadságharcJézus is tartott hanukát
A helytelenül zsidó karácsonynak is nevezett, és ma, december 20-án kezdődő hanuka idején több csodát is ünnepelnek Mózes mai követői. A Fény ünnepén gyújtják meg a speciális gyertyatartóban, a menórában elhelyezett gyertyákat.
A hanukát minden évben Kiszlév hónap 25-én kezdik ünnepelni, a zsidó holdnaptár szerinti ünnep első napja a Gergely-naptár szerint november 28. és december 26. között változik. Idén december 20. és 27. között ünneplik a vallásos zsidók a hanukát. Jóllehet nagyon látványos ünnepről van szó, a hanuka nem „nagy” ünnep, mivel nincs benne a Bibliában. A szent szövegeket ugyanis már rég lezárták és kanonizálták, amikor megtörtént a hanuka ünnepléséhez vezető történelmi eseménysorozat.
Ennek ellenére ez az egyik legismertebb zsidó ünnep, mivel a sokszor nyilvános gyertyagyújtás vagy az ablakba kitett menóra sokak figyelmét felhívja. Kevesen tudják, de a hanuka hirdetése micva, azaz parancsolat. A számos zsidó ünnep közül egyedül a hanuka ilyetén „népszerűsítése” számít micvának.
A hanuka-gyertyák bármilyen színűek, alakúak és méretűek lehetnek, ám feltétel, hogy meggyújtásuk után legalább fél órán át égjenek. Kivétel a péntek este meggyújtandó gyertya – annak legalább másfél órán át kell világítani. Az első este a jobb szélen levő tartóba helyezett gyertyát kell meggyújtani, aztán sorban kell bal felé haladni. Minden egyes gyertyát a középen levő, úgynevezett szolgagyertyával kell meggyújtani.
Disznó a Templomban
Az ünnep lényegének megértéséhez fontos egy kicsit felidézni a Krisztus előtti 2. évszázad eseményeit. Ekkoriban Júdeát Nagy Sándor egyik hadvezérének, Szeleukosznak a leszármazottai, az úgynevezett Szeleukida uralkodók irányították. Ők kísérletet tettek Jeruzsálem hellenizálására, például azzal is, hogy bevezették a görög játékokat. A vallásos zsidóknak viszont ajkukra fagyott az ima, amikor azt látták, hogy meztelen atléták küzdenek egymással.
És ez még csak a kezdet volt. IV. Antiokhosz a Kr. e. 160-as években a számára kedvezőtlenül alakuló politikai helyzet miatt eszeveszett ámokfutásba kezdett. Előbb zsidók tízezreit mészárolta le, majd a vallásos zsidók legnagyobb felháborodására mindörökre el akarta pusztítani Izrael Istenének tiszteletét. A vallási őrjöngést azzal kezdte, hogy elrabolta a templomi edényeket, majd – hogy megalázza a zsidó nép hitét –, disznót áldozott a Templomban Zeusz tiszteletére.
Megtiltotta a körülmetélkedést, a szombat megtartását és a kóser étkezési szabályok követését, az engedetleneket pedig kardélre hányta vagy válogatott kínzásoknak vetette alá. Csak disznót volt szabad áldozni a Templomban, sőt, maga Antiokhosz is megfőzött egy disznót a Templomban, majd annak levét a Tóra tekercseire öntötte, vérét pedig a Szentek Szentjére hintette.
A két csoda
A sorozatos megaláztatások után egy vidéki, modiini pap, bizonyos Mattathiasz megölte az első zsidó papot, aki engedett a szír kényszernek, majd fiaival együtt levágta a szír katonákat is. A pap halála után fia, Júdás Makkabeus (a makkabi szó kalapácsot jelent) állt a felkelés élére, Kr. e. 165. Kiszlév hónap 25. napján pedig újraszentelték a Templomot (a hanuka újraszentelést jelent), és új oltárt állítottak fel. Ez volt az első csoda: az alig felfegyverzett, eleinte gerillahadviselést folytató zsidók a jól szervezett és felfegyverzett elnyomókat térdre kényszerítették.
Pörög a trenderli. Kép innen. A másik csoda már a gyertyatartóhoz kötődik. A menóra meggyújtása fontos része volt a Szentélyben végzett szertartásoknak. Miután a Makkabeusok kiűzték Jeruzsálemből a görögöket, és felszabadították a Szentélyt, kiderült, alig van szent olaj a menóra meggyújtásához. Mivel a szent olaj előállításához nyolc napra lett volna szükség, a Mindenható közbelépett, és az egy napra elegendő olaj nyolc napig, az új adag elkészültéig égett.
A Makkabeusok által megalapított Hasmóneus-dinasztiát később nem kevés kritika érte, például I. Jannájjosz Hürkanosz lerombolta a szamaritánusok templomát a Gerizim hegyen, de Hasmóneus-leszármazott volt az Újszövetségből ismert, a rómaiakkal lepaktáló, rendkívül népszerűtlen Heródes is. Így aztán – vélik egyes kutatók – a Hasmóneusok iránti bosszútól fűtve kiretusálták őket a Talmud farizeus szerzői a Hanuka ünnepből, és manapság már többnyire csak a csodálatos olajról emlékeznek meg az ünnep kapcsán. Igaz, Izrael államban, ahol fontos a határok védelme és a fegyveres szolgálat, mind a mai napig a katonai győzelmet is ünneplik – természetesen a csodás olajszaporodás mellett.
A spiritualitás győzelme
Az Újszövetség az egyik legrégebbi forrás a tekintetben, hogy már az ókorban is rendszeresen megünnepelték a hanukát. János evangéliumának 10. fejezetéből, a 22. és a 23. versből tudjuk, hogy Jézus is ott volt „a templomszentelés ünnepén” a Templomban. A misztikumra nyitott zsidók egyébként hanukakor nemcsak a Makkabeusok diadalát, de a spiritualitásnak az anyagiasság feletti győzelmét is ünneplik.
Ennek ellenére ma már a hanuka ünnepe is meglehetősen elanyagiasodott. Mivel közel esik a karácsonyhoz, hogy ne szomorkodjanak a zsidó gyerekek, ők is kapnak hanukai ajándékokat – akadnak olyan családok, ahol nyolc napon át minden este kerül meglepetés a kicsiknek. Hanukakor egyébként olajban sült ételeket szoktak enni, ez is az olaj csodájára emlékezteti a vallásos zsidókat. Kelet-Európában sokan krumplis palacsintát, latkeszt (azaz tócsnit) fánkot készítenek.
Mindezek mellett a hanuka ünnepléséhez még az is hozzátartozik, hogy a gyerekek a jiddisül trenderlinek hívott téglatest alakú pörgettyűvel játszanak. Ennek négy oldalára egy-egy héber betűt rajzolnak, amelyek arra emlékeztetik az embereket, hogy „Nagy Csoda Történt Ott” (Izraelben egy másik betű a negyedik, mert ott mást jelent a rövidítés: „Nagy Csoda Történt Itt”). A hanuka – noha nem bibliai történet – mára a zsidóság egyik leglátványosabb és legörömtelibb ünnepévé nőtte ki magát. Egyes történészek szerint azért is, mert a világtörténelemben – különösen a zsidóság történetében – meglehetősen ritka esemény a győztes szabadságharc.
Sz. B.
|
