Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-10-19 20:07:00

Képek az előítéletek ellen

Ismét moziba megy a 26 japán keresztény vértanú

A huszonhat japán mártír című, nyolcvan éve készült némafilmet újból felvették műsorukra a japán mozik. Meglepő, hogy a felkelő nap országában a filmkészítés korai korszakában éppen keresztényekről forgattak drámai mozit.

Egy korábban semmiféle egyházi kapcsolattal nem rendelkező filmgyár készítette 1931-ben Kiotóban a némafilmet, melyben a kor híres színészei szerepeltek (nyitóképünkön). A Japánban szokatlan témájú alkotásért az anyagi kockázatot egy katolikus férfi, Masaju Hirayama vállalta. Masajunak kettős szándéka volt a film elkészítésével: egyrészt, hogy segítse eloszlatni a japánok keresztényekkel kapcsolatos előítéleteit, másrészt, hogy javítsa külföldön a japánokról kialakult képet, amely a Kínához tartozó Mandzsúria megszállása miatt igen negatív volt. A film utótörténetéhez az is hozzátartozik, hogy a katolikus producer unokája, a most 87 éves Takaaki Hirayama, katolikus püspök lett hazájában.

A huszonhat japán mártír című filmet 1931-ben és most, nyolcvan év múltán is októberben kezdték vetíteni, ugyanis 1593-ban is ebben a hónapban érkeztek meg a Fülöp-szigetekről azok a ferencesek, akik négy évvel később a 26 fős vértanú csoport magvát alkották. A forgatókönyvet Hermann Heuvers, jezsuita professzor írta Aime Villion francia egyháztörténész könyve alapján. A filmben látható liturgikus jelenetek szakértője és egyik szereplője Egide Roy, ferences szerzetes és kagoshimai apostoli adminisztrátor volt. A nyolcvan évvel ezelőtt készült film eredeti, néma változatát játsszák most is a japán mozikban, de narrátorként Tomei Ozaki, 83 éves ferences is jelen van a vetítéseken.


Újabb megtéréseket eredményező kínhalál

A történet a 16. század második felében játszódik, amikor a szigetországban jezsuiták kezdték meg a missziós munkát. Már 250 ezer lelket számlált a katolikus közösség, amikor az uralkodó kiutasította a szerzeteseket az országból. Rendelkezését követően azonban csak néhány jezsuita távozott el, a többség titokban tovább folytatta a térítést. Az újonnan érkező ferencesek nagy buzgóságukban figyelmen kívül hagyták a jezsuiták tapasztalatait, és a tiltások ellenére nyíltan hirdették az evangéliumot.


A vértanúk ábrázolása Japánban. Te Deum és lándzsa. Kép innen.

Az uralkodó ezért 1596 decemberében elfogatta a ferenceseket, megkínozták és kereszthalálra ítélték őket. Az ítélet végrehajtása előtt mindegyiküket megcsonkították, és kocsira kötözve körülhurcolták őket az országban, hogy elrettentsék a japánokat a kereszténységtől. Ám ennek éppen az ellenkezője történt: a vértanúságra kiválasztottak mindenütt erőt öntöttek a hívekbe, és példájuk újabb megtéréseket eredményezett. 1597. február 5-én Nagaszakiban rendezett kivégzésük az egész városnak szánt látványosság volt.

A keresztre kötözött áldozatok a Te Deumot énekelve készültek a halálra, és buzdították a hívőket. Életüket lándzsa oltotta ki, mindegyiküknek átszúrták a szívét. A hat ferences mellett ugyanekkor hasonló módon szenvedett vértanúhalált három japán jezsuita novícius és tizenhét japán világi személy is, akik a ferencesek segítői voltak.

1932-ben a film hangos változata az európai közönséget is meghódította: angol, francia és holland nyelvre is szinkronizálták. A huszonhat japán mártír története széles körben ismert Japánban, emléküket múzeum is őrzi.


Szerdahelyi Csongor

A nyitókép innen.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.