Tűzimádó világsztár

Freddie Mercury Zarathustra-hívő volt

A Queen együttes még élő tagjai tripla jubileumot ünnepelnek az idén. Az együttes 1971 februárjában, 40 éve adta első koncertjét a klasszikus felállásban (Freddie Mercury – ének, billentyűsök, Brian May – elektromos gitár, John Deacon – basszusgitár,  Roger Taylor – dob), és idén, éppen ma lenne 65 éves az együttes legendás frontembere Freddie Mercury, aki 20 éve, 1991. november 24-én halt meg.

„Az utolsó idők szodomai lelkülete kergette halálba Freddie Mercuryt, a Queen rockegyüttes vezetőjét. Mercury biszexuális volt, együttese pedig az erkölcstelenségre és a bibliai törvények elleni lázadásra buzdított” – így „búcsúztatta” a ma már klasszikusnak számító énekest a Fundation amerikai szélsőséges evangelikál magazin újságírója, aki maga is meglepődött volna, ha tudja: Mercury hite nem is állt olyan nagyon messze az övétől.
 

Freddie Mercury Farrokh Bulsara néven született a zanzibári Stone Townban, párszi indiai szülők gyermekeként. A párszik hite a világ egyik legritkább vallása, amelyet összesen 200 ezren gyakorolnak. A mai napig tartják az ősi Perzsia zoroasztriánus vallását, amely a tűzimádat egy formája. A zoroasztrizmus (vagy mazdaizmus) a muszlim térhódítás előtt, a Kr.e. 9–8. században keletkezett, majd a Kr.e. 6–5. században kiegészült Zarathustra (görög változatban Zoroaszter) próféta tanításaival.


Imígyen szóla

A Friedrich Nietzsche-t is megihlető Zarathustra tanai, amelyek immár a zoroasztrizmus alapjait képezik sok momentumban megegyeznek a judaizmus és a kereszténység tanításaival. Zarathustra is egyetlen teremtő Istent ismer el, Ahura Mazdát, aki az embert eredendően jónak teremtette, de felruházta szabad akarattal. Így az ember képes arra, hogy bűnt kövessen el, vagy akár fel is lázadhat teremtője ellen.. A világ ugyanis a jó és rossz küzdelmének színhelye. A jók oldalán áll Ahura Mazda és az ő Szent Szelleme (Lelek). A Gonosz Szellem az ember pusztulására törekszik, és ehhez felhasznál minden eszközt: hazugságot, paráznaságot, gonosz gondolatokat.

Zarathusztra szerint a „régi bálványistenek” is a gonosz démonai, akik rossz útra térítik a hívőket. A halottak a keresztény hitéhez hasonlóan a pokolban vagy a mennyországban várják a feltámadás és végítélet napját. Zarthusztra szerint a világnak egy tűzözön vet véget, amelyből csak a Ahura Mazda hívei menekülnek meg, akik számára új világot teremt az egy és örök isten. Zalathusztra tanításai szerint az ember legfontosabb feladata a természet szent rendjének megtartása, ezért a zoroasztrizmus elítél mindent, ami ezt a rendet felborítja vagy veszélyezteti. Hitük szerint egyformán bűnös az, aki hedonista, élvhajhász életet és, és az is, aki szüzességi fogadalmat tesz. Ahura Mazda a párszik hite szerint nem ábrázolható, így templomaiban nincsenek festmények, szobrok. Az oltáron az utolsó ítélet tűzre utaló szent tűz lobog. Nem tartanak istentisztelet sem, csak imádkozni járnak el templomaikban, hogy a szent tűz fényéből részesülhessenek.
 

A vallástörténészek szerint nem véletlen a zsidó-keresztény hagyomány és a zoroasztrizmus közötti hasonlóság. Az izraeliták vélhetőleg a babiloni fogságban ismerkedtek meg a perzsák vallásával, amelynek gondolkodásmódja könnyen beilleszthető volt a judaizmus monoteista keretei közé. A párszi szó valójában annyit jelent: perzsa. A párszik ugyanis a muszlim üldözés elől Indiába menekült zoroasztrizmus követői, akik a hinduktól kapták nevüket. Mercury szülei is vallási okokból menekültek 1964-ben Angliába.

A zanzibári forradalom idején ugyanis ismét felerősödtek a vallási feszültségek, és a párszik a történelem során immár sokadszor, ismét a muszlimok haragjának kereszttüzébe találták magukat. A szülők döntése azért is volt logikus, mivel a brit gyarmatbirodalom idején a párszi közösségek tagjai műveltségük révén jobbára a Kelet-Indiai Társaság munkatársai voltak. India ugyan 1947-ben elnyerte függetlenségét, de a gazdasági összefonódás még több évtizedig tartott. 1964-ben azonban már tudvalevő volt, hogy egy párszi családra nem csak vallási, hanem gazdasági szempontból is nyugalmasabb élet vár Angliában, mint Indiában.

Kettős személyiség

Freddie Mercury nyolc éves korában nyert beavatást a párszi vallásba, és halálig tartotta hitét: temetése, pontosabban búcsúztatása szűk családi körben zajlott le, majd testét zoroasztrizmus előírásainak megfelelően elhamvasztották. David Wigg, Mercury fiatalkori barátjának a hetvenes-, nyolcvanas években készített interjúiból kiderül, hogy Mercury tudatosan építette fel azt a szerepszemélyiséget, akit a Queen koncertekről ismerünk. Amikor egy 1979-es interjúban rákérdezett, hogy ki is Freddie Mercury valójában, az énekes nevetve válaszolt: A világ legkedvesebb embere! Amit általában látnak az a színpadi arcom. Folyamatosan próbálom megtalálni magam. Harcolok ezért. Szeretek harcolni. Létre hoztam egy szörnyeteget, úgy értem, hogy felépítettem egyet magamból. Ez az én egyik oldalam. És úgy hiszem az évek alatt teljeségre tudom fejleszteni mindkettőt.”

Erre azonban már nem volt ideje: Freddie Mercury hedonista életvitele halálba kergette Farrokh Bulsarát. Nem maradt utána más, csak néhány felejthetetlen dal, amelyből nem csak a „szörnyeteg”, hanem a szenvedő ember hangja is kihallatszik.

Miklya Luzsányi Mónika

A nyitókép innen.
 

• Cimkék:
freddie mercurie queen pop zene vallás zoroasztrizmus zarathustra

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére