Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-05-05 08:01:00

Csak a nézők és az anyagiak hiányoznak

Filmszemle: Fogd a pénzt és fuss!

Kicsit késve, ám ugyanolyan lendülettel, mint eddig, ma kezdődik a magyar filmszemle. A Mindennapi körképe a hazai filmfinanszírozásról a mustra árnyékában.

A 42. filmszemle az elmúlt években megszokott februári időponthoz képest később, május 5. és 8. között kerül megrendezésre. A nemzetközi szemle naptárba jól illeszkedő, a magyar filmek nemzetközi elindulását elősegítő februári időpont megváltozásának egyszerű oka a megrendezéshez szükséges pénz hiánya. Az elmúlt években a szemlét a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) 120-150 M Ft-tal támogatta, ez az összeg a támogatás zárolását követően azonban nem állt rendelkezésére. És nem ez az egyetlen akadály, ami az utóbbi időben nehezíti az amúgy sem rózsás helyzetben lévő magyar filmgyártást, filmforgalmazást: nincs állami pénz, túl sok filmet engednek gyártásba, kicsi a piac, nem hozza meg a film az árát, és hogyan is tehetné, ha egyszer nem vevő a magyar közönség a magyar filmekre.

Magyarországon 2010 tavasza óta gyakorlatilag nem létező fogalom a filmgyártás. Ennek egyik oka, hogy az MMKA-nál 7,9 milliárd forintos hiányt tártak fel, de a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) múlt heti beszámolója már 10,6 milliárd forintnyi adósságról számolt be. A másik, hogy a NEFMI (Nemzeti Erőforrás Minisztérium) – az MMKA felettes szerve – 1.5 milliárd forintot zárolt a Közalapítvány működéséből, így forráshiány miatt a MMKA Kuratóriuma a keretet többszörösen kimerítettnek nyilvánította.


A másik oldal

Pusztai Ferenc producer (a tavalyi szemlén az év producerének választották. Munkái: Nyomozó, Team Building, Czukor-Show, Pál Ardienn) azt sérelmezi a legjobban, hogy az MMKA, vagy a minisztériumok részéről senki nem hirdette ki nyilvánosan a filmek finanszírozásának felfüggesztését. A koprodukcióban készült és a magyar oldalról szintén Pusztai producerkedte, a napokban Cannes-ban, a Rendezők Két Hete szekcióban bemutatásra kerülő The other side of sleep című, ír-holland-magyar koprodukcióban készült film esetében például, a bank az utómunkálatok során állította le a film pénzelését, az MMKA körül kialakult helyzetre hivatkozva. A film végül úgy készülhetett el, hogy Szőcs Géza (a NEFMI kultúráért felelős államtitkára) szándéknyilatkozatot írt alá és személyes garanciát vállalt arra, hogy a produkció megkapja a pályázatban odaígért összeget. „Addig ezt a pénzt az írek és a hollandok adták kölcsön, amit aztán a megítélt összegből majd visszafizetünk” – meséli Pusztai.

Ennél is kevesebb pénzből és még mostohább körülmények közt dolgoznak a dokumentumfilmesek. „2-3 millióból nem lehet igényes dokumentumfilmet készíteni. Az ember hónapokig készül rá, terepszemlézik, forgat, megint forgat, aztán, ha kell, újra, mert a dokumentumfilmnél fontos, hogy akkor legyünk a helyszínen, ha éppen történik valami. Aztán, ha elfogy a pénz, jön az, hogy majd valaki elmeséli, mi történt, majd mi vágóképezzük, alázenéljük és kész. Ez kényszermegoldás. A televízióknak megrendelő szerepet kellene betölteniük, így végre készülhetnének értékes dokumentumfilmek.” – mondja Német Gábor, aki 2003-ban a Világbajnok című filmjével a Mediawave fesztivál legjobb videó-dokumentumfilm díját kapja.


Kiút a nihilből

A nihilből a szakma képviselői szerint az egyik kiutat a nemzetközi koprodukciók jelenthetik, a többség állítása szerint 300 millió forintnyi összeg is ki tud kerekedni egy ilyen összefogásból. Mundruczó Kornél már az előző, 15 országban eladott, az idei szemlén versenyben induló, Szelíd teremtés című filmjét is magyar-német-osztrák koprodukcióban forgatta.

A másik lehetséges megoldás, hogy a filmfinanszírozást a magántőke bevonásával teljesen üzleti alapra helyezik. „Lehet MMKA nélkül is, de mi nem közönségfilmeket, hanem értéket képviselő szerzői filmeket készítünk, tehát ezekről lehetetlen üzleti alapon gondolkozni. A film kultúrahordozó, a fiataloknál mára szinte felváltotta az olvasást, ezért elvárható, hogy az állam kivegye a részét.” – mondja Pusztai Ferenc.

A független műfaj akkor lenne lehetséges, ha a filmek képesek lennének olyan nézőszámokat produkálni, amivel visszahozzák a belefektetett tőkét, sőt még nyereséget is termelnének. Sajnálatos módon a magyar film az elmúlt 10 évben csak olyan nézőszámokat ért el, hogy a bevétel jó esetben nullszaldósra jött ki, de ebből van kevesebb: a többség (99, 9%) veszteséges. (300 milliós film esetében kb. félmilliós nézőszám hozná vissza a befektetett pénzt.) A tavalyi év legnézettebb filmje az Üvegtigris 3. lett, közel 175.000 látogatóval, ám a következő a sorban, Tímár Péter Zimmer Feri 2.-je már csak 35.000-es nézőszámot ért el, míg például egy „művészfilm”, az említett Frankenstein terv Mundruczó Kornéltól 3200 nézőt vonzott a moziba. A nézők érdektelenségének okát Pusztai részben abban látja, hogy a mai fiatalok magyar filmek nélkül nőnek fel: „1990 óta nem készült Magyarországon ifjúsági- és családi mozi, azaz egy teljes generáció nőtt fel magyar film nélkül, így a moziban sem ezt választja, hiszen nem sok fogalma van róla, nem mond neki semmit a magyar liga.”


Vissza a jövőbe

Egy szó, mint száz: a régi rendszer halott. Andy Vajna filmügyi kormánybiztos először Berlinben, a Collegium Hungaricumban beszélt az új filmfinanszírozási struktúráról, ahol elmondta, hogy az új rendszer kidolgozását illetően legfontosabb szempontnak a következőket tartja: a magyar és európai uniós jogharmonizációt és a magyar kultúra filmek általi reprezentációját nemzetközi szinten. A feladatra a kormánybiztosnak és stábjának egy éve van, de Vajna a krízishelyzetre való tekintettel kilencven napot kért, és ezt be is tartotta.

Vajna május 2-án, a Kempinskiben tartott sajtótájékoztatón bejelentette az MMKA megszűnését és a Magyar Nemzeti Filmalap megalakulását. Az alap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felügyelete alá fog tartozni, és 2011-re 2 milliárd forint áll majd rendelkezésre a magyar filmek támogatására. Ebből az idén 3-4 magyar film forgatható le, a támogatandó filmek listája még nem ismert.

Addig is jobb híján legyünk optimisták, és főleg menjünk a filmszemlére, mert habár töredék-pénzből és kevesebb napon át, de biztosan lesz: az Urániában, a Corvin és a Puskin moziban, sőt a Gödörben is. Összesen 176 filmet fognak vetíteni és ebből 85 verseng egymással.


Szabó Ágnes
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.