- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2011-02-19 18:39:00 Olajmalom a szívbenChagall és a kereszténység„Feje tetejére állt világ” – ezzel a címmel látható Chagall-kiállítás Rómában március végéig, melyen a zsidó festő zsidó és keresztény témát ötvöző képei is láthatóak.Zsidó-orosz-francia – ez a három nemzet határozta meg Chagall életét és művészetét, s ezzel együtt a világhoz és Istenhez való viszonyát is. Bár az 1887-ben Oroszországban született festő élete 98 évének kétharmadát hazájától távol élte le, valójában sohasem szakadt el Vityebszktől, a zsidó kisvárostól (a „stetltől”). Élete végéig az otthonról hozott képekből merített, kései festményeinek is vissza-visszatérő témája az ortodox zsidó lét, melynek meghatározó eleme a Tórával, a Mózes első öt könyvével való viszony.
Születés (1950)
Az otthon eltöltött közös Sabbath-vacsorákon a liturgia szerint a legidősebb fiú feladata volt ajtót nyitni Illés prófétának. A gyermek Chagall remegve nézett szembe a sötétséggel, és reménykedő szívvel hallgatta az éjszaka neszeit, hátha meghallja Illés szekerének csikorgását. Illés persze nem jött, de a gyermeki képzeletbe örökre beleégett az az égből alászálló, csodás szekér, amely később képeinek vissza-visszatérő motívumává vált. Igazi européer Chagallnál a zsidó és keresztény elemek nem csak, hogy megférnek egymás mellett, hanem kiegészítik, mintegy feltételezik egymást. Többször megjelenik képein például a keresztrefeszítés, így az 1955 és 1962 között készült Exodus című festményén (nyitóképünkön). Számára ez az együttállás természetes volt: anyai nagyszülei falujában, Lioznóban a pópa aranykeresztes alakja ugyanolyan fontos elem, mint a mészárszék, ahol a nagy szemű, „lelkes állatok” vártak halálukra. Chagall anyai nagyapja ugyanis mészáros volt, kinek feladat közel sem olyan profán, mint az gondolnánk. Az állatok levágása, „kikóserolása” fontos szakrális cselekedet volt, amellyel a mészáros Isten előtt felelt azért, nehogy a hitközség tagjai tisztátalan húst egyenek.
Fehér keresztrefeszítés (1938) A Szovjetuniót 1923-ban hátrahagyva Chagall Párizs „szabad levegőjét” szívva talált igazán otthonra, és Franciaországban hunyt el 1985-ben. Itt találta meg igazán saját arcát, ismerte fel identitását, amelyben egyaránt helyet kaptak a zsidó és a keresztény, az ortodox és modern elemek. E komplex látás kialakulásának a megértésében sokat segít, ha tudjuk, hogy Chagall barátai közé tartozott az a Jacques Maritain, akinek filozófiai gondolatai hozzájárultak a későbbi II. Vatikáni Zsinat (1961-1965) döntéseihez, amelyek a mai napig befolyásolják a zsidó-keresztény párbeszédet és Európa kulturális gyökereinek integrálását. Miklya Luzsányi Mónika
|
Hírsor
A hét java
|
|