- Címlap
- Társadalom
- Világhír
- Életmód
- Kultúra
- Tudomány
- Sport
- Egyház
- Beszállhatok?
- Blogok
- Fórum
- Dossziék
- Film
- Videók
- Játék
- RSS
Mai morzsa
|
Kultúra
2011-03-23 18:43:00 Egy Oscar-filmes rendezőnő másik orcájaBűn és jóvátétel a filmvásznonA dán Dogmafilm nagyasszonya megkapta első Oscar-díját, amivel Hollywood tartozott neki. Susanne Bier-t a bűn és a jóvátétel izgatja.Az idei Oscar-díjak közül Susanne Bier a legjobb idegen nyelvű film díját nyerte el Egy jobb világ című munkájával. A díj sokak szerint már a tavalyi évben kijárt volna neki, amikor a Testvérek című amerikai alkotás hangos sikert aratott Hollywood-ban. A stáblistán Bier neve szerényen meghúzódik a forgatókönyvírók között, pedig a remake valójában szó szerinti újraforgatása Bier azonos című művének (Magyarul: Testvéred feleségét…).
A Testvéred feleségét azt a kérdést feszegeti, hogy az elkövetett bűnre –a jogrendszer szankcióin és a társadalom normarendszerén túl – adhat-e felmentést lelkiismeretünk (nyitóképünkön a dán film egyik jelenete). Mert a bűn akkor is bűn, ha saját életünk megmentése érdekében követjük el, és Jézusi értelemben bűn akkor is, ha csak gondolatban, vagy csupán a kívánság erejéig vétkezünk. Mint ahogy a filmben: a háborús helyzetben jogtalanul elkövetett gyilkosságot a katonatiszt férj gond nélkül letagadhatja felettesei előtt, ám a lelkiismeretébe belekódolt etikai mérce nem engedi, hogy megszabaduljon a büntetéstől. Valójában önmagát ítéli el, mint ahogy önmagában ítéletet hordoz a feleség és a férj öccsének plátóinál alig többnek nevezhető kapcsolata. Testvéred feleségét Az eltitkolt bűnök és indulatok kezelhetetlen agresszióhoz és a család széteséséhez vezetnek, amelyből kivezető út egyedül a töredelmes bűnvallás és a megbocsátás lehet. Kérdés azonban, hogy mindig a megbocsátás a megfelelő válasz? Bier Egy jobb világ című, Oscarral jutalmazott filmjében nem egyértelmű a válasz. A moziban a párhuzamosan futó cselekménylánc egyik szála Dániában játszódik, ahol a származása miatt kitaszított Eliás próbál életben maradni az iskola megalázó diákhierarchiájában. Apja, az afrikai menekülttáborok humanitárius orvosa saját példáján mutatja be fiának, hogy a „tartsd oda a másik orcádat is” bibliai alapelve nem félelemből ered, és hogy az elcsattanó pofon valójában a támadó gyengeségét jelképezi. Egy jobb világ A rendezőnő több interjúban kifejtette, hogy az Egy jobb világban azt szerette volna körbejárni, hogy miként reagál az ember az igazságtalan agresszióra. Az agresszió és az emberiesség közötti választás problémája éppúgy felvetődik a civilizáltnak nevezett társadalmakban, mint a Harmadik Világban.
Bier filmjeinek vissza-visszatérő témái közé tartoznak az etnikai problémák, valamint a bűn és a jóvátétel kérdése. Az ortodox zsidó közösségben felnőtt rendezőnő tragikumra hangoltságát a családjában lezajlott múltbeli eseményekre vezeti vissza. Ám minden alkalommal hangsúlyozza, hogy fontosnak tartja a pozitív kiutak megmutatását is. A rendezőnő apai nagyszülei ugyanis a fasizmus felerősödése elől menekültek 1933-ban Berlinből Dániába, anyai nagyszüleit pedig a sztálini értelmiség-ellenes pogromok űzték el hazájukból. Susanne Bier az Oscarral Biernek azonban már nem ilyen határozott a jóról és a rosszról kialakított képe. „Ha valamit teszek, arról nem feltétlenül tudom, hogy jó lesz-e vagy rossz, de mindennek van kemény etikai magja. A kérdés mindig az, hogy milyen etikai szinten állunk. A süllyedő hajón vajon én lennék az, aki mindenkit félre lökve elsőként ugrik be a mentőcsónakba, vagy éppen életem kockáztatásával próbálok segíteni másoknak? Ez az etikai döntés nagyon izgalmas kérdéseket vet fel, és közel sem biztos, hogy a válaszok egyértelműen feketék vagy fehérek” – válaszolta a Dán Filmintézet riporterének kérdéseire. Bier úgy véli, hogy a világ társadalmainak jogrendjét is a Tízparancsolat határozza meg, s hogy saját moralitásában is jelentős szerepet kapnak a Mózesi törvények: „Úgy gondolom minden filmem erre reflektál” – zárta le az interjút az Oscar-díjas rendezőnő.
|
Hírsor
A hét java
|
|