Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-08-04 22:00:00

A norvég tömeggyilkos hívószavai

Breivik, a japán erkölcs és a Nyugat alkonya

A nyugati emberek számára a japán kultúra, és a Breivik által is hivatkozott „koncepció a becsületről” egyszerre idegen, vonzó és gyakran félreértett. Szamurájok, kamikaze, utazás a felkelő nap országába. Tartson velünk!

Breivik már a merényletek előtt röviddel kiadott, 1500 oldalas manifesztumában is kifejtette, hogy lenyűgözi őt Japán és Korea, és sok szempontból modellértékű országnak tartja a Felkelő Nap Országát. – Ügyfelem szeretné, ha japán szakértő vizsgálná meg. Kívánsága azon az elképzelésen alapul, hogy szerinte egy japán jobban megértené az ő koncepcióját a becsületről, mint egy európai – mondta a Dagens Naeringsliv című norvég magazin kedden megjelent számában a tömeggyilkos választott ügyvédje. Miért értené meg őt jobban egy japán? Mi az a japán kultúrában, karakterben, ami ennyire más, ami ennyire idegen, ami ennyire távoli lehet, hogy egy tömeggyilkos is erre hivatkozik, hogy saját tettét, eszmei konstrukcióját igazolja?


A felkelő nap házai

A Japánnal foglalkozó nyugati szakértők, antropológusok, kultúrakutatók és történészek egyaránt kiemelik a kultúra sajátságos fejlődési körülményeit, ami nagyban befolyásolta, hogy a világ többi részétől (de akár közvetlen szomszédaitól is: lásd Kína, Vietnám, Korea stb) ennyire elütő, ennyire sajátos értékrendet és szellemiséget alakítson ki. Japán 1868-ig gyakorlatilag teljesen el volt vágva a külvilágtól. A történelemkönyvek Meidzsi-nyitás-ként emlegetik ezt az évet, mert a korábbi, teljes elzárkózás után a Meidzsi-dinasztia kezdetével lett hivatalos politika a nyitás a külföld, főként a nyugati hatalmak felé. Ez elsősorban kulturális és gazdasági árucserét jelentett.
 


Kulturális árucsere: Dj Krush - Zen approach (jakuzából lett japán dj mix-e)

Egészen a XIX. század közepéig azonban a szigetország gyakorlatilag teljesen hermetikusan fejlődött, minimális kölcsönhatással a szomszédaival – később az európai felfedezőktől éppúgy elzárkózott, mint az agresszíven terjeszkedő gyarmatosító hatalmaktól. Európaiak először 1542-1543 táján léptek partra Japánban. Történelmi léptékkel mérve viszonylag rövid ideig élvezhették a hely vendégszeretetét, mert 1638-ban Tokugava sógun a katolikus felkelők leverésével véget vetett ott-tartózkodásuknak. Ezzel kezdődött Japán XIX. század közepéig tartó elzárkózása a nyugati világ elől.


A szamuráj-erkölcs és a bushido

A sajátos és elzárt japán feudális fejlődés egyik alappillére a szamuráj volt, és a harcos útja (busidó), ami az erkölcsi, morális és spirituális kötelmeket jelentette a mindennapi életben. A busidó határozta meg a szamuráj egész létezését, mind spirituális-erkölcsi, mind hétköznapi szinten. A busidó erkölcsi kulcsértékei: egyenesség, udvariasság, bátorság, együttérzés, őszinteség, becsület, hűség, önuralom. Forrásai több ágból származnak. Egyrészt a Japánban elterjedt vallások szolgáltatták az ideológiai alapot. A zen buddhizmus a sorsba vetett nyugodt bizalomra, az elkerülhetetlenbe való beletörődésre, az élet semmibevételére és a halállal való barátságos viszonyra tanította követőit. A sintó morális értékrendje a hűségre épült a feljebbvalók, az ősök és a császári család iránt. A sintó szerint nincs eredendő bűn, minden emberi lélek alapvetően tiszta, az isteni bölcsesség megnyilatkozása.
 


Nyugaton egzisztencialista hős lett - Jean-Perre Melville: A szamuráj (Le Samouraï Theme Remix)

A nyugati ember számára az abszurditásig vitt önkontroll tetőfokát a rituális öngyilkosság jelenti (szeppuku), ami távolról sem tragikus és drámai, inkább hősies és kiváltság-számba menő aktus volt. A szeppuku a dicső halál, ami az élet egyik legszebb befejező aktusának számít(ott) a kulturális értékrendben. Nyugaton a szamurájból egzisztencialista hős lett – az Isten nélküli világban vonzóvá vált a busidó és a keleti erkölcs fanatizmusa, heroizmusa, és transzcendens céltalansága. A legdominánsabb és a legvonzóbb a nyugat számára a minden körülmények között meglévő tartás és az elhivatottság, még ha a logikával, az értelemmel és a józan ésszel is szembe megy. Isten akaratáról ne is beszéljünk – hiszen Japánban pont a teljesen eltérő gondolkodásmód, a halálhoz és az önfeláldozáshoz (lásd rituális öngyilkosság) való viszony miatt alig értelmezhető az evangélium üzenete.


Elfújta az isteni szél

A kamikaze kifejezés eredete egészen az 1200-as évekig nyúlik vissza. Az akkor világhódító útjukon lévő mongolok kétszer is megpróbálták invázióval elfoglalni a szigetországot. Először a szamurájok legyőzték őket, másodszor pedig egy tájfún szórta szét és semmisítette meg a mongol inváziós hadsereget – ezt nevezték el később kamikazének, vagyis isteni szélnek. Egészen a második világháború végéig és az atombomba ledobásáig a japán köztudatban benne volt, hogy a szigetország földjére nem léphet ellenséges hadsereg, mert az isteni szél védelmezi az anyaországot – innen ered a háború utolsó időszakában bevetett öngyilkos pilóták elnevezése is.


A.E. Bizottság - Kamikaze

A kamikaze mentalitás elviekben az önfeláldozásról, a magasabb cél érdekének alárendelődő egyéni sors feladásáról szól. A szomorú, hogy ezt a döntést nem (csak) a halálba repülő öngyilkos pilóták hozták meg, hanem jórészt olyan emberek határoztak a bevetésükről, akik önmaguk nem vállalták ezt a sorsot. Az élet eldobása és pláne mások életének elvétele – elvileg – semmilyen szinten nem igazolható a kereszténységre épülő nyugati kultúrkörben – ugyanakkor a távol-keleten, ahol a halálhoz és a transzcendenshez való viszony is gyökeresen más, ez sokkal árnyaltabban, és európai szemmel nézve sokkal irracionálisabban jelenik meg.

Ez az irracionalitás, a logikától és a józan észtől elszakadt, heroikus önpusztítás kiegészül egy másik minőséggel is: mégpedig a szépséggel. A japánoknál külön kategória létezik erre, a mono-no-aware fogalma, ami az elmúlásban, a halálban és a pusztulásban megjelenő szépséget ragadja meg. Az egyik leghíresebb japán közösségi rítus is erről szól: a cseresznyevirágzás ünneplése (hanami), ami pont attól válik igazi élménnyé, hogy a szépséges virágbaborulás alig néhány napig tart. Ugyan ennek a melankolikus, fatalista lemondásnak valóban van esztétikai minősége – de semmilyen erőszak nem igazolható vele, sem morálisan, sem spirituálisan.


Kubiszyn Viktor

A nyitókép innen.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Oslói mészárlás
  • Továbbra sincs bűntadata Breiviknek
  • Továbbra is rácsok mögött marad Breivik
  • Norvég vérengzés: visszatértek a szigetre a túlélők
  • Naponta történnek az oslóinál nagyobb tragédiák
  • Az anonim blogolás veszélyei: megszólal a pszichológus
  • Felmentette volna Breiviket az izraeli lap?
  • Megszűnhet a bloggerek névtelensége
  • A New York - Oslo tengely
  • Egy baptista csoport szerint Isten küldte Breiviket
  • Breivik döbbenetes kommunikációs stratégiája

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.