Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-01-01 07:12:00

Istent tekintette a komponistának

Az újévi koncertről kapta nevét az Alkotás út?

Az újévi koncerten a fővárosban ismét felhangzik a mélyen vallásos Haydn A teremtés című oratóriuma. A műről kevesen tudják, hogy a budai Alkotás utat nevezték el róla.

Ha újév, akkor a Bécsi Filharmonikusok Strauss-dele, Mága Zoltán operett-éjjele, és Fischer Ádám Teremtés-estje. A Bécsi Filharmonikusok 1941 óta játszanak az újév első napján, amiről még az is tud, aki két perc komolyzenét sem hallgatott egész életében.
Fischer Ádám még csak negyedik éve vállalkozik az újévi koncertre a Művészetek Palotájában, annak jelentőségét azonban máris egész Európa elismeri: 2011. január 1-jén az Európai Kamarazenekar és az Európai Kórus működik közre, és világhírű művészek - Szabóki Tünde, Michael Nagy és Lothar Odinus - is fellépnek.
Amíg azonban az előbb említett két másik zenés rendezvény szórakoztat, addig Joseph Haydn műve - Batta András zenetörténész, a Zeneakadémia rektorának szavaival – „megtisztítja, megbékíti, és újjáteremti minden hallgatóját”.


Az alkotás útján


Az 1809-ben elhunyt Haydn azon kevés zeneszerzők egyike, aki egyesíteni tudta a derűt és a bánatot, a szenvedélyt és az élcet. Ezt a hatalmas zenei horizontot állandó tanulással frissítette a mester, így Bécsben Mozart, Londonban Händel kottáiból merített. A händeli kórus-technikát elsajátítva megnövelte saját műveiben a kórus szerepkörét, így alakítva ki a mai napig modernnek ható zenei világát. Ezt mutatja, hogy a Teremtés kezdőtételét a Youtube-on a 2001. Űrodüsszeia című Kubrick-filmre emlékeztető képekkel illusztrálták.

Londonban figyelt fel az osztrák komponista egy korábban Händelnek szánt szövegre is: a 17. században élt John Milton Elveszett Paradicsom című eposzából kiemelt teremtéstörténetre. Az angol költői szöveget Van Swieten báró, Haydn támogatója fordította németre, melyet Haydn 1795 és 1798 között zenésített meg. A zeneszerző három részt alakított ki, és saját korának nagyzenekarát, valamint hat szólistát és vegyeskart alkalmazott zenei látomásához.


Genezis


A mű egy hatalmas üstdobütéssel indul, majd megszólal a káosz haydni hangja: dallamtöredékek szökken fel és hullnak alá. Az isteni akaratnak megfelelően azonban hamarosan megszületik a lét – és minden hang a helyére kerül. Ezek után születnek meg az égitestek, a vizek és a Föld. A kezdet, a káosz kilenc perce után az első rész egy hatalmas ’Halleluja’, melyben a legszebb mozarti operajelenetek színvonalán számolnak be a közvetítő arkangyalok (Gábriel, Uriel, Ráfáel) és angyali seregek az első négy nap teremtéstörténetéről.

A második rész egyértelműen a derűre épül. A földi élővilág megszületését láthatjuk magunk előtt: Haydn rengeteg zenei tréfával, játékkal és gyengédséggel fogalmazta meg a sas, a galambpár és a rovarok világát. A zenei ábrázolás humoros eszköztárát még az is könnyen felismeri, aki csecsemőkorától kezdve csak rockzenét hallgatott. A szerző zenei komikuma miatt azt is mondhatjuk, hogy ha a 18. századi Metallicában nem is játszott volna Haydn, az Irigy Hónaljmirigyet feltehetően ő alapította volna meg.
Az oratórium harmadik része himnusz az embertől az emberről az Isten jelenlétében élő embernek. Így zárul az oratórium a 150. zsoltárra emlékeztető tartalmú lelkes kettősfúgával.


„Csupán” összefoglalás


Haydn 1798-ban mutatta be az akkor még magyarra Alkotásnak fordított művet Schwarzenberg herceg bécsi palotájában. A bemutató olyan érdeklődést váltott ki a visszafogottságukról híres bécsiekből, hogy 30 rendőrnek kellett visszatartania a kint rekedt tömeget.
Prága, London éppen úgy műsorra tűzte a nagyszerű zeneművet, mint Buda. 1800. március 8-án Magyarország nádora, József főherceg lakodalma alkalmával a budai palotában hangzott fel idehaza először a remekmű a mester vezényletével. Erre emlékezve nevezték el lelkes zenepártoló polgárok a budai sugárutat Alkotás útnak 1820-ban.

Haydn - aki élvezte a népszerűséget - az Alkotás kapcsán nem volt hajlandó ünnepeltetni magát. Ő, aki minden nap hosszan imádkozott, ez alkalommal az éljenző koncertközönséget csendre intette, majd pedig felfelé mutatott egy zsoltáridézet aktualizálva: A Úr dicsőségét zengje minden tenyér és ajak, ha az Alkotást élvezi.
Haydn ugyanis – saját szavai szerint – nem tett mást, „csupán összefoglalta az alkotott világ minden csodáját egy kétórás zenés áhítatban”.


Windhager Ákos


 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Híres ember
  • Erdei szerelmes, és rájött: 27 évig rosszul csinálta
  • Kisegyház-interjúk: ami már kínos Németh Sándornak?
  • Korda György és Balázs Klári
  • A Gyűrűk Ura írója és a nagy fordulat
  • Sötétség délben: magyar volt a múzsa
  • Mit ünnepelnek a keresztények szilveszterkor?
  • „Tudtam, hogy vége mindennek” – interjú Pajor Tamással
  • Petőfi halálát el kell felejteni?
  • Böjte atya a szegedi Csillagbörtönben
  • AIDS-világnap: híres művészek, akik hordozták a vírust

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.