Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Kultúra
2011-06-08 09:00:00

Mintha a sátán maga hegedülne

Az első magyar prímás: férfiruhás roma nő

A héten a Gödörben zajló Athesam fesztiválon szóba kerül Czinka Panna is, az egyik első hegedűvirtuóz, aki nem csak roma volt, de nemét férfiruhába rejtő pipázó nő.

Az Athesam roma összművészeti fesztiválon a héten a Gödörben Czinka Pannára is emlékeznek, többek között fellép a nevét a prímásról kapó Cinka Panna Cigány Színház.
A cigányprímás-történelem egyik első nagy hegedűvirtuóza és dalszerzője meglepő módon nő volt. Az 1711-ben született Sajógömörön Czinka Panna vagy Cinka Panna már 9 évesen olyan tisztán hegedült, hogy a szépreményű gyermeket több gömöri földbirtokos saját költségén Rozsnyóra küldte, hogy ott hegedűjátékát tökéletesítsék. A kis Pannát a jeles városi karmester oktatta, s így rövid idő alatt rohamos haladást ért el a hegedűjátékban, a hangszerelésben és a zeneszerzésben.

Tizenkét éves korára bámulat tárgya lett a muzsikája. Elsősorban földesura, Lányi János támogatta, házat, telket adományozott neki, és „kétéves időközönként új vörös ruhát".Tizennégy éves korában férjhez ment egy nagybőgőn (akkori megfelelője a viola da gamba) játszó ügyes cigányzenészhez. Majd férjével és annak két fivérével, 1728-ban megalapította kis zenekarát. Czinka Pannáé volt az első igazi cigánybanda, amelyben két hegedűs (egyikük a prímás, a másikuk a kontrás), egy cimbalmos és egy bőgős játszott. Panna volt az első hegedűs, és amikor nem zenéltek, ellátta a háztartást és segített főállásban kovácsmester férjének a műhelyben.


Czinka Panna Greguss Imre festményén

Hírük napról napra terjedt, ünnepségekre 20-30 mérföldről is hívták őket muzsikálni. Miután az egyes források szerint „himlőhelyes és golyvás”, mások szerint „feltűnő szépségű, ruháin drágaköveket viselő” prímáskirálynő mégiscsak férfimunkát űzött, ezért a mulatságokon férfiruhában lépett fel. Korabeli képeken és későbbi festményeken is így ábrázolják, szájában rövid pipával, amelynek hossza nem zavarta a zenélésben.

 

Czinka-kultusz

„Mintha csak a sátán maga hegedülne” – jegyezték fel a kortársak és írta róla több mint 120 évvel halála után is Endrődi Sándor költő. Az ezernyolcszázas években gróf Fáy István és Káldy Gyula adták ki Czinka Panna műveit (A régi magyar zene kincsei c. gyűjteményben), ezek azonban sajnos nem eredetiek, köztük a híres Czinka Panna-nóta sem. A legenda szerint az ő műve a Rákóczi-induló, de az is csak a 19. század elején, jóval halála után keletkezett. Nem maradt fenn hiteles műve. Legtöbb szerzeményeinek azonban csak címét ismerjük, ilyenek többek közt: a Háromszáz özvegy nótája, a Halotti tánc és az Ősapáink dala.

Az 1772-ben elhunyt Czinka Panna sok mindenkit megihletett, nemrégiben szlovák–magyar koprodukcióban film is készült róla. Csemer Géza színművet írt róla 1996-ban.
Alakját Jókai Mór Szeretve mind a vérpadig című, Ocskay László brigadérosról szóló regényében rajzolta meg, valódi koránál korábbra helyezve. Talán Kodály Zoltán idézte meg legemlékezetesebben az Operaházban 1948. március 15-én bemutatott Czinka Panna balladája című daljátékával, amelyet Balázs Béla szövegére szerzett. Sajógömörben, a barokk-klasszicista kastéllyal szemben mellszobra áll. Ennek megkoszorúzása a rendszeresen itt rendezett Országos Czinka Panna Prímásverseny egyik programja.

mi
 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.