Raktárakban pihent a „Raffaello”

Angyali üdvözlet: véletlenül találtak a világhírű képre Szegeden

A mintegy százötven oldalas, több mint 130 fotót tartalmazó, kétnyelvű – magyar és angol – kiadványban tizenkét szerző tanulmánya szerepel a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő legendás reneszánsz táblaképről. A képre néhány éve véletlenül bukkantak rá a múzeumban.  Az Angyali üdvözlet egykoron a szegedi Zsótér család birtokában volt, és a páratlan reneszánsz műcsodát bemutató könyv most a Zsótér-leszármazott Heumann Erzsébet mecénási támogatásának köszönhetően látott napvilágot.

Az 1574-ben, 63 évesen elhunyt, a pápai kúria előkelőségeinek legbelső köréhez tartozó Vasari amellett, hogy számos világhíres épület, így a firenzei Uffizi-palota tervezője, és a firenzei városháza, a Palazzo Vecchio freskóinak festője volt, írta a világ első művészéletrajzi szöveggyűjteményét is. A Medici-család szolgálatában álló polihisztor írta le először a reneszánsz szót. Michelangelóval tanítványi-baráti kapcsolatot ápolt, útmutatásai szerint képeket is festett, és az ő tanácsára kezdett építészeti tanulmányokat folytatni.

Vasari önarcképe 

 A most megjelent kötetben szerepel egy tanulmány Louis A. Waldman amerikai művészettörténész, a Harvard Egyetem Itáliai Reneszánsz Intézetének kutatója professzornak a tollából is, akinek a szakvéleménye alapján két évvel ezelőtt bebizonyosodott, hogy valóban Vasari alkotásáról van szó. Waldman mellett több szakértő, köztük Monica Bietti, a firenzei Martelli Múzeum igazgatónője is biztosra vette Vasari szerzőségét.


Még rejtélyek

Először egyébként Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze vetette fel, hogy Vasari lehet az alkotó, miután a szeptemberben nyíló, hat évszázad műkincseit felvonultató Biblia-kiállítás előtt a festmény restaurálásra a fővárosba érkezett. Festőként korábban a 16. század végén élt Alessandro Allori, illetve gyámapja, Agnolo Bronzino neve merült fel. Az első ismert tulajdonos, Enyedi Lukács János lapkiadó, úgy tűnik, még nagyobb fogásnak gondolta, mert ő Raffaello Santi nevét írta a kép hátoldalára. A 157 centiméter átmérőjű tondó (azaz kör alakú kép) 1922-ben került – a tulajdonos özvegyének hagyatékából – a szegedi múzeum jogelődjéhez, ahol munkaszobákban, illetve raktárakban tárolták az olajfestményt.

Az elmúlt évek kutatásai arra is fényt derítettek, hogy a festményt a XVI. században regnáló V. Pius pápa rendelhette meg Vasaritól 1569-ben a Vatikánban akkor készülő új épületszárnyba. A képet a pápai lakosztály Szent Mihály-kápolnájába festette a mester. Előrehaladott kora miatt az ott készült freskókat vélhetőleg segéde készítette el, de az oltárképet és a kupolát tartó négy oszlopra a négy tondót Vasari festette.

 
Az Angyali üdvözlet Szegeden 

A képek a Vatikánban a XIX. század közepéig voltak a helyükön, majd amikor az 1800-as évek közepén beköszöntöttek az „új idők", a középkori, illetve reneszánsz alkotásokat eltávolították, a freskókat lemeszelték. A főoltár Livornóba került, a négy tondó azonban eltűnt. A szegedi múzeum tulajdonában lévő táblakép 1925-ben hagyatékként került a közgyűjteménybe, az akkori igazgatónak, Móra Ferenc köszönhetően. Tulajdonosa 1896-ban vásárolta egy hivatásos kereskedőtől. Azt azonban nem tudni, hogyan került a kép egy magyar kereskedőhöz, és mi lett a másik három tondóval.

A Móra Múzeumban található tondó mellett még egy Vasari-mű található Magyarországon. Az elsőt, a második világháború alatt eltűnt Kánai menyegző című képet 1999-ben kapta vissza Kanadából a budapesti Szépművészeti Múzeum.

mti, mi
 

• Cimkék:
Angyali üdvözlet Vasari Raffaello Szeged mű kép festészet

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére