Az esztendő legrövidebb, így legsötétebb, legkomorabb napja

A prostituáltak védőszentjét ünnepeljük

Az esztendő legrövidebb, így legsötétebb, legkomorabb napja volt Luca napja, december tizenharmadika a Gergely-naptár 1582-es bevezetése előtti időben. Nem csoda hát, hogy e naphoz a magyar hagyományban a boszorkányokhoz kötődő szokások voltak a legfontosabbak. A Luca székét – melyen mindennap kellett faragni egy kicsit, hogy a karácsonyi, éjféli misén ráállva a kiváncsiak megláthassák a boszorkányokat – mindenki ismeri, de kevesebben tudják, miért a szerelmi jóslások hangsúlyosak Luca napján, és miért éppen a szüzességéről híres Szent Luca lett a prostituáltak és a menyasszonyok védőszentje.

A Luca-nap névadója, Szent Lucia a harmadik és a negyedik század fordulóján egy nemesi családban látta meg a napvilágot a szicíliai Siracuzában. „Nemzete szerént nemes vala, testében szeplőtlen szűz. Szívében szép, lelkében annál szép, szent hitnek miatta, mint Krisztus Jézusnak szerelmes jegyese” – írta róla a Legenda Aurea (Arany legenda), a 13. század végén összeállított, latin nyelvű legendagyűjtemény. A szüzesség, az örökjegyesség motívuma végigkíséri Luca történetét.

Tilos a tű

A fiatal lány egy alkalommal elkísérte vérfolyásos édesanyját Szent Ágota sírjához. A szent megjelent előtte, és az égi seregek körébe hívta. A lányra olyan nagy hatást tett a jelenés – és édesanyja gyógyulása –, hogy arra kérte családját: ne adják férjhez, mert ő immár örökre Jézus Krisztus jegyesének tekinti magát. Elhagyott vőlegénye azonban bosszút forralt: feljelentette a lányt keresztény hite miatt a fejedelemnél, aki a pogány istenek előtti áldozat bemutatására akarta rávenni Lucát. A lány hajthatatlan maradt még akkor is, amikor megszégyenítésként bordélyházba akarták vinni. Fogva tartói megkínozták: szemét tűvel szurkálták, és megégették, ám a tűz sem fogott rajta. Végül kínzói elvágták a torkát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte – így a legenda.

Szent Luca már a középkorban is kedvelt szentje volt a szemfájósoknak, ha igaz, maga Dante is gyakran imádkozott hozzá. A Luca napi dologtiltások (nem szabadott például tűvel varrni) is a legendából eredeztethetők, csakúgy, mint a prostituáltakhoz kötődő védelmező szerep. A magyar hagyományban azonban a leghangsúlyosabban a szerelmi jóslások kötődnek Luca napjához.

Magyarországon sok helyütt Luca pogácsát sütöttek, amelynek egyikébe gyűrűt vagy pénzérmét rejtettek. Aki megtalálta, biztosan férjhez ment a következő évben. A jövendőbeli nevét a Luca napi gombócba rejtett cetli árulta el: a főzővíz felszínére legelőször feljött gombóc tudta a választ. Ólom- vagy viaszöntéssel a vőlegény nevének kezdőbetűjét, foglalkozását, sőt még házasságuk időpontját is megjósoltatták a lányok.

Miklya Luzsányi Mónika

A kép innen.

• Cimkék:
luca prostitúció boszorkány szent babona néprajz vallás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére