„A magyar film óriási lehetőség előtt áll”

A filmkészítés sarokkövei - Interjú Kálomista Gábor producerrel

– Egy kívülálló nem igazán érti mi történik a magyar filmszakmában. Röpködnek a milliárdok, volt pénz, aztán eltűnt, hitelt vettek fel fedezet nélkül, és a többi. Belülről ez hogyan nézett ki?

– A Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) kezében volt a korlátlan hatalom, kontroll nélkül. Amikor az előző kormányoktól kérdeztük, milyen anyagi eszközöket bocsát a következő évek során a magyar film támogatására, mondtak összegeket, de ezt nem voltak hajlandók leírni. Mert az adott szó kötelez – mondták ők – és a gentlemen’s agreement-re hivatkoztak. Amikor a Medgyessy-kormány megbukott, akkor a Gyurcsány-kormány lefelezte a szóbeli ígéretet, tehát a 6 és fél milliárd forint helyett csak 3 milliárd forintot biztosított a magyar filmnek. Az Alapítvány úgy viselkedett, mintha egy forintot nem vontak volna el tőle, különböző könyveléstechnikai módszerekkel gazdálkodott. Az volt a kommunikáció, hogy Pisti - az a Hiller volt - vagy a Feri - az a Gyurcsány - majd megoldja. Már két éve látszott, hogy ez tarthatatlan. Amikor Grunwalsky Ferenc, az MMK elnöke elmondta, hogy 2,8 milliárd az adósságállomány, akkor is tudta mindenki, hogy ez 8 milliárd, csak nem mertek megszólalni. A filmszakma az utóbbi 20 évben meglehetősen prostituálódott.

– Gazdasági vagy politikai értelemben prostituálódott?

– Mindkét értelemben. Pontosan lehetett tudni, hogy hol vannak a források. Azok, akik ezeken a forrásokon rajta tartották a kezüket, megmondták, hogy mi az irány és mit kell teljesíteni. Tavaly már nagyon ki akart jönni a feszültség a szakmából. Négyszemközt mindenki pontosan azt mondta, amit én, hogy gyerekek, ez nagyon nagy gáz, elvérzünk, nem lehet így tovább menni. Amikor viszont ki kellett állni a nyilvánosság elé, akkor a szokásos jófilmes módon kommunikálták, hogy minden rendben van.

– Aztán jött az átvilágítás. Eredményes volt?

– Nyilvánosságra került, hogy „kockás papíron milliárdok tűntek el”. Sajnos át lett politizálva és kriminalizálva az egész filmszakma. Szerintem mindenképpen legyen elszámoltatás, szakmán belül és a nyilvánosság előtt is. Aztán le kell zárni az ügyet, és végre a filmekkel foglalkozni.

– Egyes vélekedések szerint a magyar nézők jól elvannak magyar filmek nélkül is. Miért fontos, hogy mégis készüljenek?

– Ha a nézők nem kapnak filmet, akkor nem néznek. Több olyan év volt, amikor a magyarországi moziba járó nézők 20-25 %-a magyar filmekre ment be. Ez a kétmillió kétszázezer néző eltűnt, mert megszűntek a támogatások, összeomlott a rendszer. A szétszabdalt filmtámogatási rendszer azt hozta magával, hogy igazából nem mozis műfajok kerültek vászonra, hanem tévéfilmek. Ezek nem tudtak versenyezni a többségében amerikai filmekkel, hiszen nem voltak olyan szépen felöltöztetve. Öt-hat éve rossz útra került a magyar film. A támogatásokat osztó alapítvány nagyon sok lehetőséget akart adni a fiatal és kevésbé fiatal alkotóknak. Elkezdtünk egy nem létező piacra túltermelni, és elvesztettük a nézőinket. Magyarországon 12-15, egész estés nagyjátékfilmre van fogadóképes kereslet. Az, hogy minden héten volt egy nem moziba való premierfilm, botrány. A tavalyi, reményeim szerint utolsó filmszemlén azt találtam mondani, hogy az minden idők legpocsékabb filmszemléje volt. Vállalhatatlan filmek voltak.

– Andrew Vajna lett a filmszakmáért felelős kormánybiztos, róla köztudott, hogy inkább közönségfilmes irányultságú. Megfordul az eddigi trend és közönségfilmek váltják fel majd a művészfilmeket?

– Nem hiszek a közönségfilm-művészfilm szembeállításban. Magyarországon azt mondják, hogy van gatyaletolós közönségfilm, és van művészfilm, ami onnan ismerszik meg, hogy senki nem nézi. Az nem művészfilm, hanem rossz film. Nálunk sokszor előfordul, hogy valaki csinál kilencvenhárom nézőt a filmjével, ami soktíz-, sokszázmilliós állami támogatásból készül. Úgy nem lehet filmet csinálni, hogy vagy lesz nézője, vagy nem. Nagyon pontos, mérhető paraméterek vannak a filmkészítés során, hogy ezt elkerüljük.

– Milyen paraméterekre gondol?

– Határozzuk meg a célközönséget. Nézzük meg, hogy mit akar elmondani a film. Akkor érdemes
megcsinálni, ha széles rétegekre tud hatni. Meg kell határozni, hogy moziba vagy televízióba készül a film. A tévéfilmet nem szabad összekeverni a szappanoperákkal és tévéjátékokkal. Ez  külön műfaj, ami a világban nagyon jól működik, de itthon hiányzik ez a szegmens. A jelenleg kialakuló közszolgálatnak alapvető feladata lesz ennek az újraélesztése, és erre van is igény. A filmkészítésnek ezek a sarokkövei: hova csináljuk, kinek csináljuk és miért csináljuk. Nem lehet rögtönözni. Ezerből egyszer sikerül az, hogy az ember egy szinopszissal elmegy forgatni, és lesz, ami lesz.

– Tavaly azt nyilatkozta, hogy „három éven belül Magyarország Európa Hollywoodja lehet”.

– Magyarország a filmtörvény bevezetése után lendületet kapott a 20 százalékos adókedvezménnyel. Az egész filmipari ágazat fejlődésnek indult, rengeteg pénz jött be, rengeteg munka jött be. Aztán három éve a minisztérium trehánysága miatt elfelejtették meghosszabbítani a Brüsszellel kötött szerződést. Ez teljesen visszavetette az ipart, mert egy évig nem történt semmi. Most minden adott hozzá, hogy a régió központja legyünk. A magyar szakemberek világszintű munkát tudnak végezni, a világosítóktól, az operatőröktől, a sminkesektől kezdve komoly nemzetközi produkciókban tud közreműködni. Ma a műterem-kapacitásunk az egyik legjobb Európában. Aztán itt van Budapest, ahol bármilyen külsőt le lehet forgatni, csak a budapesti városvezetés 20 év alatt nem mérte föl, hogy ha a városban forog egy film, azt nem elüldözni kell, hanem itt tartani. Az ideérkező stábokat lekaszálták, Spielberg nem is értette, hogy az utca egyik oldalán miért kell többet fizetni az engedélyért, mint a másikon. Remélem, most az új városvezetés belátja, hogy ez nagyon komoly városmarketing lehetőség, amellett, hogy komoly állami bevételt termel. Összességében azt látom, hogy a magyar film óriási lehetőség előtt áll. Adjunk neki bizalmat.

Kubiszyn Viktor

Fotó: Simonyi Balázs

• Cimkék:
film filmszakma MMK kálomista gábor andrew vajna hollywood közönség művészet ipar televízió mozi filmtörvény

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére