Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Hírsor
2011-11-22 14:37:00

Így módosítják a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvényt

Általános vitára alkalmasnak találta a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról, a gazdasági társaságokról, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot keddi ülésén az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága.

A képviselők 22 igen szavazat és 4 tartózkodás mellett ítélték általános vitára alkalmasnak a javaslatot, amelynek célja a fizetésképtelenségi, továbbá a cégeljárási szabályok hatékonyabbá tétele, a hitelezők érdekeinek védelme, a gazdasági életben tapasztalt visszaélések megszüntetése és a jogérvényesítés elősegítése.


Villányi Imre, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) főosztályvezetője a bizottság ülésén hangsúlyozta: a törvényjavaslat a Széll Kálmán Terv 16. pontjának végrehajtását szolgálja, ennek érdekében módosítja a törvényeket.

Hozzáfűzte: a cég-, és társasági jogi és a csődjogi szabályozás módosításával kíván hozzájárulni a kormány ahhoz, hogy a piaci életben egyre inkább tapasztalt és a jelenlegi eljárási lehetőségekkel csak korlátozottan befolyásolható, a hitelezőket és az államot károsító, a cégeljárás egyszerűsítésével visszaélő vállalkozói magatartások visszaszoruljanak.

Tukacs István (MSZP) kérdésére, nem merült-e fel, hogy átfogó szabályozás lenne szükséges az egyes törvények módosítása helyett, Turcsán Katalin főosztályvezető helyettes elmondta: felmerült, de egy új csődtörvényhez több hatásvizsgálat, a nemzetközi tapasztalatok vizsgálata kell, emellett célszerű az árfogó szabályozást az új Polgári törvénykönyv ütemezéséhez kötni.
A bizottság az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot is általános vitára alkalmasnak találta 22 igen és 4 tartózkodó szavazat mellett. A javaslat tartalmazza, hogy a miniszter határozatban dönt a földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról, valamint a válsághelyzet megszűnéséről - emelte ki Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) helyettes államtitkára az ülésen.


A javaslat összesen öt területen - a földgázellátás mellett a bányászat, a távhőszolgáltatás, a villamos energia és a megújuló energia közlekedési célú felhasználása területén - kívánja módosítani a törvényeket.

Kovács Tibor (MSZP) szerint bizonytalanságot okoz az iparág szereplőiben, hogy idén legalább tízszer módosultak az energetikai tárgyú törvények, és bár ez sokszor jogharmonizációs céllal történt, a szereplők nem látják át a folyamatokat, a fejlesztések, bővítések "lógnak a levegőben",vagy elhalasztották őket, a villamos energia szektorban is problémák vannak. Úgy vélekedett, hogy a javaslat - különösen a távhőszolgáltatás területén - többlet adminisztrációs terheket jelent.

Rogán Antal (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, egyre gyakoribb, hogy - főleg a nagy intézményi üzemeltetőknél - szétválik egymástól az adott rendszerüzemeltető és az, akitől a villamos energiát vásárolják, ez pedig problémát okoz az önkormányzatoknak.

A bizottság ülésén Dobos Erzsébet, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnöke tartott tájékoztatót a hivatal tevékenységéről. Hangsúlyozta: HITA 89 befektetési projektet kezel, amelyek együttesen több mint 6 milliárd euró beruházási összeget jelentenek,
közülük 20 projekt esetében már pozitív döntés született, a cégek pedig több mint 6.600 munkahely létrehozására vállaltak garanciát, ezek révén mintegy 2,3 milliárd eurót fektetnek be Magyarországon. Kiemelte, hogy a projektek száma és a befektetési összeg is körülbelül egyharmaddal haladja meg az előző évi adatot.

Dobos Erzsébet kifejtette: ezeket a beruházásokat leginkább a szolgáltató központok, a járműipar, a logisztika, az élelmiszeripar
és a szolgáltatóipar területén valósítják meg.
Az elnök beszélt arról is, hogy exportfejlesztési tevékenységük keretében idén több mint 300 programot szerveztek kis- és közepes vállalkozásoknak (kkv-k),, és több mint ezer cég vett részt a programjaikon.

Hegedűs Tamás (Jobbik) a keleti nyitás politikájával kapcsolatban azt kérdezte, hogy Kína, Törökország irányába történik-e lépés, hangsúlyeltolódás a hivatal részéről is. Dobos Erzsébet elmondta: exportfejlesztési, bilaterális programjaikban érzékelhető az eltolódás Kína felé, ugyanakkor a kínai piac jellemzője, hogy lassú a döntéshozatali folyamat, így az idén kezdett programok nem feltétlenül fejeződnek be idén. Hozzáfűzte: Schmitt Pál köztársasági elnököt 24 magyar vállalkozás kísérte el törökországi látogatására, ez a kapcsolat is fontos szerepet játszik.

A gazdasági és informatikai bizottság a Házszabály alapján véleményt készített az Európai Parlament és a Tanács rendeletéhez kapcsolódóan, amely az Európai Unión belüli nyilvános mobilhírközlő hálózatok közötti barangolásról (roaming) szól. A véleményben a testület rögzíti: tekintettel arra, hogy az EU2020 stratégia egyik építőeleme az Európai Digitális Menetrend, a gazdasági bizottság is kiemelten kezel minden olyan kérdést, amely a stratégia megvalósítását elősegíti. A szabályozás célja a roaming területén eddig megvalósult díjcsökkentések folytatása és kiterjesztése annak érdekében, hogy 2015-re a belföldi és roaming-tarifák kiegyenlítődjenek - emlékeztet a bizottság a véleményben.

 

MTI

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.